|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
Az Október 23. Bizottság sajtótájékoztatója
|
1989. október 20., péntek - Az október 23-ai megemlékezések programját ismertették pénteki sajtótájékoztatójukon az ünnepség megszervezésére alakult bizottság tagjai.
Deutsch Tamás (Fidesz) elöljáróban hangsúlyozta: békésen és belső méltósággal szeretnének ünnepelni. Hozzátette: nem tartanak ugyan provokációtól, de megfelelő rendezőgárda áll rendelkezésre, hogy a megemlékezést ne zavarhassa meg semmiféle ellenakció. Az október 23-ai fővárosi rendezvényekről elhangzott: a bizottság szándékai szerint az események azokon a helyszíneken zajlanak, ahol harminchárom évvel ezelőtt történtek. Az első helyszín a Corvin köz, ahol várhatóan az egykori itteni felkelőparancsnok Pongrácz Gergely mond beszédet. Innen a Killián laktanyához vonulnak az emlékezők, ahol többek között Maléter Pál özvegye szól az egybegyűltekhez, s ezen a helyszínen emléktáblát is avatnak majd. Ugyancsak emléktáblát helyeznek el a Magyar Rádió épületén, amely a következő helyszíne az október 23-ai eseménysornak. Ezzel egyidejűleg a Műszaki Egyetem központi épülete előtt is tartanak megemlékezést, erről a helyszínről a Bem térre vonulnak a résztvevők. A harmadik központi helyszín a Hősök tere lesz, ahol koszorúzással emlékeznek az 1956 tragikus napjaiban elhunyt áldozatokra. Valamennyi helyszínről este hat órára a Parlament elé vonulnak az ünnepség résztvevői. Itt a Himnusz eléneklése után az 1956-ot követően börtönbüntetésre ítélt Fónay Jenő, Obersovszky Gyula, Krassó György, Witner Mária és Rácz Sándor mondanak beszédet. A sajtótájékoztatón a Parlament előtti megemlékezés kapcsán sérelmezték az Október 23. Bizottság tagjai, hogy több kérésüket nem teljesíteték az illetékesek. Így - mint mondották - az előzetes megállapodást megszegve már korábban kioltották a Parlamenten lévő vörös csillag fényeit, s nem kaptak engedélyt arra sem, hogy szónokaik - Nagy Imre október 23-ai esti beszédét felidézve - az Országház erkélyéről szóljanak az egybegyűltekhez. A tájékoztatón a bizottság tagjai kitértek október 23. nemzeti ünneppé nyilvánításának kérdésére is. Ennek kapcsán leszögezték: hamis választás az, hogy március 15., augusztus 20. és október 23. közül kell egy nemzeti ünnepet megjelölni és kiemelni. Véleményük szerint ugyanis mindhárom ünnepünk más-más tartalommal bír, más és más a történeti szerepük. Mint elmondták: változatlanul ragaszkodnak ahhoz, hogy október 23-át a népfelség napjaként nemzeti ünneppé, és egyúttal munkaszüneti nappá nyilvánítsák. (MTI)
1989. október 20., péntek 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|