 |
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
 |
Munkás-nagygyűlést tartottak a bauxitbányászok Tapolcán
|
1989. május 2., kedd - Egyetlen bauxitbányász sem marad munka nélkül, ugyanakkor rendkivüli erőfeszítéseket kíván tőlük a most következő esztendő - hangsúlyozta Fazekas János, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat igazgatója a hétfőn Tapolcán tartott munkás-naggyűlésen. A Minisztertanács döntése - miszerint jövő év júniusában le kell állítani a termelést a nyírádi bauxitbányában - arra kényszeríti a vállalatot, hogy hatnapos munkahetek bevezetésével, a dolgozók átcsoportosításával mentsék ami menthető, s minél többet felszinre tudjanak hozni a már feltárt bauxitkészletekből. Halimbáról hat munkacsapatot vezényelnek át a feszített ütemü kitermeléshez. Ezzel párhuzamosan leállították a szintén vízkiemelést igénylő lengyelmajori beruházást és az ott dolgozók a nem vízveszélyes csab-pusztai bauxitbánya beruházási munkálataiban vesznek részt; a gyorsított ütemü bányanyitás eredményeként jövő év közepétől már a nyírádon feleslegessé vált bányászok is itt foglalkoztathatók. A bauxitbánya vezetője biztosította az ajkai timföldgyárat arról, hogy az idén és jövőre is zavartalan lesz az ellátásuk bauxitból. (1991-ben viszont lehetnek átmeneti gondjaik.)
A munkás-nagygyűlésen, amelyen részt vett Vörös Árpád ipari
miniszterhelyettes és Dózsa Lajos, a Magyar Aluminiumipari Tröszt
vezérigazgatója is, hangot adtak véleményüknek a nyírádi bányák
dolgozói. Sérelmesnek tartják, hogy az utóbbi időben szinte
környezetvédelmi bünözőkként említik a bauxitbányászokat. Többen úgy
vélik, hogy a kormány politikai döntést hozott, amellyel a
feszültséget kívánta oldani, sőt olyan vélemények is elhangzottak,
amelyek szerint a kormány odadobta koncként a nyírádi bányát és a
bányászok sorsát a környezetvédőknek, a bős-nagymarosi vita
enyhítésére. Az indulatoktól nem mentes munkás-nagygyűlés végső
kicsengése méris az volt, hogy a bauxitbányászok fegyelmezetten
végrehajtják a kormány döntését, s igyekeznek a várható gazdasági
károkat mérsékelni. (MTI)
1989. május 2., kedd 18:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|