|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
A SZOT és az MDF vezetőinek találkozója (1. rész)
|
1989. február 14. kedd - Képes-e a szakszervezeti mozgalom a múltjával szembenézni, a függetlenedés útját végigjárni - erről és más politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekről volt szó a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Demokrata Fórum vezetőinek kedden, a SZOT székházában megtartott megbeszélésén. Az MDF képviselői szerint a szakszervezetek sem kerülhetik el, hogy határozottan leszámoljanak a múltukkal, ha demokratizálódó politikai viszonyaink között be akarják tölteni feladatukat. Csoóri Sándor, az MDF elnökségének tagja azt vetette fel - utalva a szervezett dolgozók múltheti tömegdemonstrációjára -, miként egyeztethető össze a SZOT megújulási törekvéseivel, hogy új dolgokat régi formák között igyekszik megvalósítani. Bíró Zoltán, az MDF másik vezetője megértéssel szólt annak a folyamatnak a nehézségeiről, amelyet a szakszervezetek függetlenedése jelent a párttól, de mint mondta, a köldökzsinór még létezik a két szervezet között. Ha a többpártrendszer realitássá válik, akkor már nem az lesz a kérdés, hogy milyen a szakszervezetek viszonya az MSZMP-hez, hanem az, hogy hogyan viszonyul a különféle pártokhoz - mondta. Ezzel kapcsolatban az MDF több vezetője is kifejtette azt a véleményét, hogy a több pártrendszerben a szakszervezetek kulcsszerepet tölthetnek be, mások ennél is tovább mentek, s azt mondták, hogy esetenként akár a mérleg nyelve is lehet a mozgalom. Für Lajos szerint, ha sikerülne megvalósítania a szakszervezeteknek, hogy ismét alulról építkező mozgalommá váljanak, akkor ezzel azt a közönyt is oldani tudnák az emberekben, amit ma fontos politikai kérdések iránt viszonylag széles körben tapasztal. A közöny mellett egyfajta félelem is jelen van a társadalomban, - mutattak rá az MDF vezetői.
A szakszervezeti mozgalom már többször tanubizonyságát adta, hogy képes és akar is szembe nézni múltjával - mondták a SZOT vezetői. Ennek egyik jele az volt, amikor szakítottak azzal a 40 éven keresztül vallott és gyakorolt felfogással, hogy a szakszervezeteknek ugyanolyan feladatuk a gazdálkodás, a termelés segítése, mint a munkavállalók érdekeinek képviselete. Ha Magyarországon valóságos pártok működnek majd, akkor a szakszervezeti mozgalom válaszút elé kerül, hogy hagyja-e magát szétforgácsolni a különféle politikai erőktől, vagypedig koalíciós alapon működik tovább - mondta Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. (folyt.köv.)
1989. február 14., kedd 20:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|