|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
A nyilvánosság és az újságírók helyzetéről tárgyalt az MSZMP KB társadalompolitikai bizottsága (1. rész)
|
1989. február 8., szerda - Az MSZMP KB társadalompolitikai bizottsága szerdán Berecz János elnökletével megvitatta a nyilvánosság és a magyar újságíró társadalom helyzetéről, törekvéseinek alakulásáról szóló tájékoztatást.
A testület megállapította, hogy a nyilvánosság a tömegtájékoztatás, a politikai intézményrendszer átalakulásának átmeneti állapotát tükrözi, miközben maga is formálódik, átalakul. Hasznos, új érték a sajtóorgánumok profiljának, egyéni hangvételének erösödése. A vita során hangsúlyozták, hogy csak egyetlen nyilvánosságot tartanak elképzelhetőnek. Ennek megvalósulása érdekében a testület szorgalmazta, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság gyakorlásának módját, garanciáit és törvényes korlátait is magába foglaló tájékoztatási törvény tervezete minél előbb, még ebben az évben kerüljön az Országgyűlés elé. Kinyílvánította: e vitájával is hozzá kiván járulni a Központi Bizottságnak a politikai nyilvánosság, a tájékoztatási törvény politikai irányelvei, valamint a párt sajtópolitikája és a pártsajtó fejlesztése kérdéseiben kialakítandó állásfoglalásához. Ösztönzi, hogy a kormány mellett a közelmúltban létrejött tájékoztatáspolitikai kollégium határozza meg a kormányzat sajtópolitikájának stratégiáját, és alakítsa ki az eszközrendszerét. Leszögeezték: szükséges, hogy a lapalapítók ténylegesen éljenek funkcióikkal, és ne késlekedjenek e felelősség és jog gyakorlásának vállalásával. A tanácskozáson megállapították: a párt érdekelt abban, hogy javuljanak a feltételek a sajtó részvételére a politikai közéletben. Ennek érdekében folyamatos tájékoztatást nyújt a lapalapítóknak, szerkesztőségeknek, újságíróknak saját politikai céljairól és tevékenységéről, a pártpolitikai döntések társadalmi hátteréről. Szoros kapcsolatra törekszik a párttag újságírókkal, a sajtóban, valamint a lapalapítóknál müködő pártbizottságokkal, továbbá alapszervezetekkel. Nyitott és együttmüködést keres a pártonkivüli újságírókkal is. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a politikai erők nézetei a sajtóban közvetlenül és ne szakmai törekvésekbe rejtve jelenjenek meg. A vélemények ütköztetését az érvek ütköztetésével támasszák alá, mivel a nem csak retorikájában szabad sajtó ilyen módon tud hatékonyan hozzájárulni a társadalom fejlődését célul tüző nézetek igazságának megismertetéséhez. (folyt.köv.)
1989. február 8., szerda 18:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|