|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
Munkásgyűlés a MÁV Járműjavító Üzemében (3. rész)
|
A főtitkár a továbbiakban arról beszélt, hogy sokáig a politikai intézményrendszer reformjától várták a gazdaság helyzetének javítását. Be kellett azonban látni, hogy ez rövid távon illúzió. Az átgondolt, a közmegegyezésen alapuló célokhoz igazodó politikai reform helyett a folyamatok most egyes pontokon elszabadulni látszanak. Egyre több a rögtönzés, az egymásnak ellentmondó szó és tett. A gazdaság gondjainak megoldása háttérbe szorult, s fennáll annak a veszélye, hogy a politikai reform-demagógia elnyomja azoknak a hangját, akik napi megélhetési gondokkal küzdenek. A szakszervezeteket komoly aggodalommal tölti el az is, hogy válságjelenségek tapasztalhatók a vezetésben, nincs egység a reformkoncepció értelmezésében, a szükséges lépések meghatározásában, kiéleződtek az ellentétek a hatalom megosztásának, gyakorlásának kérdéseiben, és az ország történelmi közelmúltjának megítélésében leegyszerűsítő, szélsőséges vélemények kerülnek egymással szembe. A szakszervezetek nem ellenzik a tisztázó vitákat, de féltik a kibontakozott demokráciát a szélsőségektől, a káosztól, illetve a visszarendeződéstől. A politikai vezetés problémái rontják a gazdasági kibontakozás esélyeit. A főtitkár a továbbiakban szólt a szakszervezeti mozgalom megújulásáról, feladatairól, az egység fenntartásának szükségességéről. Elítélően beszélt arról a politikai demagógiáról, amely kihasználva a tagság türelmetlenségét és kiábrándultságát, a SZOT-hoz tartozó szakszervezetek szétverése, szétszedése révén ígér jobbat, többet a szövetségben elérhetőnél. Ez nagyon veszélyes játék - figyelmeztetett. A kormány vagy a munkáltatók képviselői aligha tárgyalnának több száz szakszervezettel, a szétforgácsolt érdekvédelmi szervezetek pedig nem lennének képesek komoly megállapodásokra jutni. Az érdekvédelem nemcsak a SZOT és az ágazati szakszervezetek feladata, hanem a munkahelyi alapszervezeteké is. A konfliktusokat minden szinten vállalni kell. (folyt.köv.)
1989. február 7., kedd 18:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|