|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-osztrák kapcsolatok (1. rész)
|
1989. február 7., kedd - Garajszki István, az MTI diplomáciai tudósítója írja:
,,Különleges,,, ,,modellértékű,,, ,,nemzetközi jelentőségű,, - a kapcsolatok értékelésének politikai szótárából Keleten és Nyugaton egyaránt e három minősítést használják a leggyakrabban a magyar-osztrák viszony jellemzésre. A két világrendszer határvonalán elhelyezkedő országok évtizedes jószomszédságukkal példázzák: a társadalmi fejlődés eltérő útját járó államok a békés egymás mellett éléstől közös akarattal eljuthatnak a békés együttműködésig. A kapcsolatok szorosra fűzésének hosszú évei alatt Magyarország és Ausztria a kontaktusok változatos formáit alakította ki, s az együtműködés, a párbeszéd, az érintkezés a két ország között ma már a politikai, a gazdasági és a társadalmi-humanitárius szféra minden szintjét átfogja. Továbbfejlesztésüknek, elmélyítésüknek biztosítéka a kapcsolatrendszer megújulásra kész folyamatossága. Alig negyed éve, hogy a két ország legfelsőbb szintű vezetői - az akkor még miniszterelnöki tisztében Bécsbe látogató Grósz Károly és vendéglátója, Franz Vranitzky kancellár - az együttműködés új lehetőségeiről tárgyaltak, s máris küszöbön áll az újabb magas szintű találkozó: Németh Miklós miniszterelnök és Vranitzky kormányfő találkozója. A február közepére tervezett megbeszélés határ menti munkatalálkozó lesz, amely a magyar-osztrák viszony alakulását figyelemmel kísérők számára már jól ismert fogalom. A két ország érintkezésében ez a forma honosodott meg a protokolláris kötöttségektől mentes, intenzív, tárgyszerű eszmecserék lebonyolítására. Ennek megfelelően a találkozó két tervezett színhelyén - a reformkor nagyjának, Széchenyi Istvánnak a szellemét idéző Nagycenken és a magyar vonatkozásáról is ismert festői burgenlandi kisvárosban, Rusztban - a két kormányfő szűk körű kísérettel ül a tárgyalóasztalhoz. Bár a találkozó folytatása, szerves része a magyar-osztrák megbeszélések hosszú sorának, a maga nemében egyben az első is, hiszen Németh Miklós kormányfőként most első ízben látogat külföldre. A találkozó munkajellegéből adódóan várhatóan minden olyan kérdés terítékre kerül, amely a két ország kapcsolatait valamilyen formában érinti. Ezzel együtt mind magyar mind osztrák részről kiemelt figyelmet szentelnek a gazdasági kontaktusok alakulásának, mivel a két ország jelentős helyet foglal el partnerének gazdasági viszonyrendszerében. (folyt.köv.)
1989. február 7., kedd 17:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|