|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
Szóvivői tájékoztató a Külügyminisztériumban (1. rész)
|
1989. január 16., hétfő - A tervek szerint február elején Magyarországra látogat az ENSZ menekültügyi főbiztosságának úgynevezett ténymegállapító küldöttsége - jelentette be hétfőn megtartott tájékoztatóján Tóth Tibor, a Külügyminisztérium szóvivője.
Az utóbbi napokban a magyar közvélemény érdeklődésének homlokterébe került eseményt kommentálva a szóvivő reményét fejezte ki, hogy a látogatás elmélyíti hazánk kapcsolatát a nemzetközi szervezettel, és segít feltárni: a genfi székhelyű főbiztosi hivatal miként járulhatna hozzá a Romániából hazánkba áttelepülők problémáinak megoldásához. A delegáció tagjai a látogatásuk során szerzett helyszíni tapasztalatok, illetve a magyar partnereikkel folytatott tárgyalások alapján felmérik, milyen formában segíthetnék az áttelepülőket befogadó állomás, esetleg állomások létesítését, hogyan járulhatnának hozzá a menekültek magyarországi beilleszkedéséhez, illetve továbbutazásukhoz. A Magyar Távirati Iroda tudósítójának kérdésére Görög János, a Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője hangsúlyozta: Magyarország egyelőre nem hivatalos megbeszéléseket folytat a menekültügyi főbiztos hivatalával, mivel hazánk egyelőre nem részese az 1951-ben megkötött Genfi Menekültügyi Konvenciónak, amely egyébként automatikusan hozza létre a hivatalos kapcsolatokat a genfi szervezettel. Az eddigi érintkezések során magyar részről arról kívántak tájékozódni, hogy az ENSZ tagállamaként milyen adminisztratív és anyagi segítséget kaphatna hazánk a menekültekkel kapcsolatos problémák megoldásához. A főbiztosság nem zárkózott el a segítségnyújtás elől, annak konkrét formáiról, módjáról azonban csak a tényfeltáró bizottság látogatása nyomán születhet megállapodás. A főosztályvezető elképzelhetőnek tartotta, hogy a főbiztosság irodát nyisson Budapesten, amennyiben nagyobb segélyek folyósításáról születne döntés. Kisebb mértékű segélyezést azonban a szervezet bécsi irodája is lebonyolíthatna. Mindezzel párhuzamosan folytatódik, illetőleg a közeljövőben várhatóan lezárul az 1951. évi menekültügyi konvencióval kapcsolatos kérdések átfogó vizsgálata, és ennek nyomán döntés születik hazánk csatlakozásáról az egyezményhez, ami elengedhetetlen Magyarország és a nemzetközi szervezet teljeskörű együttműködéséhez. Ugyancsak a kapcsolatok erősítését szolgálja az a meghívás, amelynek alapján január végén két magyar szakértő a helyszínen tanulmányozhatja a genfi központ munkáját. (folyt.köv.)
1989. január 16., hétfő 18:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató a Külügyminisztériumban (2. rész)
|
A menekültügyekben képviselt magyar álláspont alakulása szerves része annak az átfogó folyamatnak, amely az emberi jogi és a humanitárius kérdésekben vallott hivatalos megítélés, illetve gyakorlat megújítását szolgálja. Ezzel összefüggésben a Külügyminisztérium kezdeményezte az ENSZ égisze alatt elfogadott egyetemes érvényű nemzetközi egyezményekhez fűződő magyar viszony áttekintését, valamint együttműködés kialakítását, illetve továbbfejlesztését az emberi jogokkal és humanitárius kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel. A korábban fenntartással kezelt nemzetközi szabályok újraértékelése nyomán például hazánk megváltoztatta tartózkodó magatartását az emberi jogi, humanitárius ügyekben működő nemzetközi ellenőrzési rendszabályokkal szemben. Kiemelkedő jelentősége volt annak, hogy Magyarország is elfogadta a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának 41. cikkét, és csatlakozott az egyezségokmány Fakultatív Jegyzőkönyvéhez. Ennek rendelkezései alapján azok az állampolgárok, akik úgy vélik, hogy az egyezségokmányban foglalt valamely jogukat megsértették, írásos bejelentést tehetnek az Emberi Jogi Bizottságnak. A bejelentéseket közvetlenül az ENSZ genfi hivatala emberi jogi központjának kell eljuttatniuk. A szervezet címe: Centre Pour Les Droits De L,Homme Office Des Nations Unies A Geneve; CH-1211 Geneve 10. A napokban Párizsban sikeresen befejezte munkáját a vegyi fegyverek tilalmáról folytatott nemzetközi tanácskozás. A Külügyminisztérium szóvivője a konferencia jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy a magyar leszereléspolitikai törekvésekkel teljes összhangban áll a tanácskozás alapgondolata, amely fő célként jelöli meg e tömegpusztító fegyverfajta kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának teljes tilalmát, valamint a már meglévő készletek maradéktalan felszámolását. Magyarország híve és tevékeny résztvevője a különböző leszerelési kérdésekről egyidejűleg folytatott tárgyalásoknak, ugyanakkor az egyes kérdések megoldását nem állítja a más területeken folyó tárgyalások, illetve megállapodások előfeltételeként. (MTI)
1989. január 16., hétfő 18:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|