 |
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
 |
Szőcs Géza tapasztalatai
|
München, 1989. szeptember 14. (SZER, Szerkesztők fóruma) -
Rádiónk magyar osztályának budapesti tudósítója, Szőcs Géza ül velem
szemben a studióban. Néhány napot Münchenben töltött, és mielőtt
most visszatér Pestre, kihasználjuk az alkalmat, hogy az e heti
Szerkesztők fórumán beszélgessünk eddigi tapasztalatairól.
Július elején kaptad meg a hivatalos akkreditációt a magyar
külügyminisztériumtól, de már június első napjaiban gyakorlatilag
megkezdted a rendszeres újságírói munkát, vagyis több mint három
hónapos tapasztalatra tekinthetsz vissza. Mielőtt rátérünk
tudósításaid tárgyára, a mai hazai helyzetre és hazai folyamatokra,
szeretnék valamit tisztázni, nem is tisztázni, inkább egy kicsit
megközelíteni, ami a tudósító alannyal, vagyis a te személyeddel
kapcsolatos. Azt ugyanis, hogy milyen nézőpontból vagy képes
figyelni, mérlegelni mindazt, ami Magyarországon végbemegy. Azért
kérdezem ezt, illetve azért is, mert számomra évtizedek óta egy
adottság, hogy úgy kell megformálnom Magyarországról a véleményemet
- és az újságírói munkámat is így kell végeznem -, hogy bár rengeteg
információ áll rendelkezésremre, mégis kívül élek, nem
Magyarországon élek. Kívülről kell néznem a dolgokat. Kívülről
figyelem azt, ami belül történik. Ennek - legalábbis remélem - van
néhány kisebb előnye, a nyilvánvaló hátrányaival természetesen
régóta tisztában vagyok.
A hazai ember esetében ő természetesen otthonosan tájékozódik
egy számára simerős közegben. Közelről lát mindent, de talán
megkockázatom azt, hogy talán egy kissé túlságosan közelről lát
mindent. Az összehasonlítási lehetőségei a nemzetközi párhuzamok,
összefüggések felismerésének lehetőségei számára azt hiszem
korlátozottabbak. Továbbá az is fontos, hogy - és ez vonatkozik arra
is, ha a hazai ember újságíró -, ő nemcsak újságíró, nemcsak hazai
ember, hanem cselekvő résztvevője és adott esetben szenvedő alanya
is annak, ami Magyarországon történik, és ez az ítéletét is
befolyásolja. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|