|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
Németh-Vranitzky - délutáni tárgyalás (2. rész)
|
A Nagycenken megkezdett sajtókonferencia folytatásaként a tárgyalások befejeztével Németh Miklós és Franz Vranitzky az esti órákban Ruszton találkozott ismét a sajtó képviselőivel. Elsőként Franz Vranitzky értékelte Ausztria és Magyarország kapcsolatainak alakulását. Hangsúlyozta: Ausztria cselekvő rokonszenvvel követi a magyar reformokat. Álláspontjában abból indul ki, hogy Európában a politikai, társadalmi stabilitás, a kulturális, gazdasági fejlődés érdekében el kell kerülni az egyes országok elszigetelődését. Bár Ausztria Magyarországtól eltérő társadalmi berendezkedésű ország, ugyanúgy állandó kihívásokkal kell szembenéznie. Ez megköveteli az állandó nyitottságot a világra. Ausztria számára Európa éppen e nyitottságot jelenti. Egy török újságíró Franz Vranitzkynak egy korábbi beszédét idézte, amelyben a kancellár annak lehetőségét taglalta, hogy esetleg szocialista országok is tagjai legyenek az EFTA-nak. Ennek lehetőségét az NSZK-ban tett látogatása alkalmával Beck Tamás kereskedelmi miniszter sem zárta ki. Az újságíró érdeklődött: a mostani tárgyalásokon szóba került-e ez a kérdés? Németh Miklós válaszában elmondta: a magyar kormányban a külgazdaság-politikáért Beck Tamás kereskedelmi miniszter a felelős. A kormány valóban koncepcionális döntést hozott a világgazdasági nyitásról. Ehhez értelemszerűen hozzátartozik az is, hogy az európai integrációkkal, ezek egyes tagországival kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszik Magyarország. Elvileg tehát nem zárható ki egy ilyen javaslat megvitatása. Az EFTA-hoz való csatlakozási javaslatot a kormány még nem tárgyalta. ,,A glasznoszty jegyében azonban ma már Magyarországon is egyre gyakoribb, hogy bizonyos javaslatokat a sajtóból ismernek meg a kormány tagjai, néha még maga a kormányfő is,,. Mind az osztrák, mind a magyar sajtó beszámolt Bogomolov szovjet akadémikus nyilatkozatáról, amelyben elméletileg elképzelhetőnek tartotta Magyarország esetleges osztrák jellegű, semleges státusát is. A sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban Németh Miklós véleményét kérdezték. (folyt.)
1989. február 13., hétfő 20:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|