|
|
|
|
Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (4. rész)
|
Ezt követően Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert hallgatta meg a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság. A képviselők elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a miniszter a hadsereg szempontjából hogyan minősíti a könyvet, szerinte erősíti-e a hadsereg tekintélyét az adatok napvilágra kerülése vagy inkább el kellett volna hallgatni azokat. A miniszter elöljáróban elmondta, hogy ismeretei szerint a könyv eredeti kézirata nem a nyilvánosság számára készült, azt Katonadolgok címen az MSZMP-központnak szánta a szerző; szerette volna, ha Grósz Károly és a Központi Bizottság megismeri a hadseregen belül tapasztalható anomáliákat. Mivel a beadvánnyal nem foglalkoztak, így a szerző kissé átdolgozva, könyv alakban tárta a nyilvánosság elé az adatokat, tényeket. Ezek között - mondotta a miniszter - vannak valóságosak, ám az baj, hogy több információ is vitatható, sok a könyvben az általánosítás, így torz képet alakít ki a hadseregről. Az biztos, hogy a könyv meggyorsítja azt az egyébként már korábban elkezdődött folyamatot, amely a hadseregen belül szükséges változtatásokra irányul. A kérdés nyomatékosabb megismétlése után Kárpáti Ferenc leszögezte: érzése szerint a könyvet kár volt megjelentetni, mert - bár vannak benne valós tények a hadsereg korábbi állapotáról - összességében nem szolgál a hadsereg javára.
E meghallgatás során is szóba került, hogy - 1969-ben - Kárpáti Ferenc kérte: engedjék el a hadseregből, és minden fegyveres testületből; indoklásként levélben foglalta össze a Honvédelmi Minisztériumban tapasztalt visszásságokat. Ezt követően személyesen Kádár János mondta azt neki, hogy bár igaza van, mégis maradjon a hadseregnél.
Arra nem tudott a miniszter válaszolni, hogy mi lehetett az oka annak, hogy bár sokan tudtak Czinege Lajos visszaéléseiről, mégsem mozdították el hivatalából, sőt miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. A továbbiakban - Sebők János kérdésére - Kárpáti Ferenc elmondta: az ő minisztersége első időszakában is előfordult, hogy külső utasításra kerültek némelyek a minisztériumba. Sebők János vitába szállt azzal, hogy ma már ilyesmi nem fordul elő, s példaként felhozta Szombathelyi vezérőrnagy, illetve Krasznai vezérőrnagy nevét; előbbit miniszterhelyettessé nevezték ki, bár sem felkészültsége, sem képzettsége nem teszi őt alkalmassá erre - mondotta -, utóbbit pedig politikai munkásból nevezték ki magas rangú katonává, majd moszkvai katonai attasévá mindenféle képzés nélkül. (folyt.köv.)
1990. január 3., szerda 18:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Maros Antalné 841-498 Talán nem is a műsorral kapcsolatos amiért..., az most legújabban SZUPER szerintem, és a kollegáim, barátaim szerint is. Egyetlen egy megjegytés: olyan szépek a berendezések, a virág, a minden, a bemondók, de a háttér, a falrész, az a szürke - nem illik valahogy az ülőgarnitúrához, valami egészen világos, csontszinű hátteret képzelek el, vagy bordót, hogy érvényesüljön a szép garnitúra. Ha lehet, tessenek elgondolkodni rajta.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|