Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott a honvédelmi vizsgáló bizottság (1. rész)
1990. január 3., szerda - Folytatódik a Magyar Néphadseregben feltételezett visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor Imre: Kiskirályok mundérban című könyve nyomán a honvédelmi vizsgáló bizottság végez az Országgyűlés megbízásából. A bizottság szerdán a Parlamentben ezúttal Korom Mihályt és Biszku Bélát, a Magyar Néphadsereg felett egykor politikai felügyeletet gyakorló MSZMP központi bizottsági titkárokat hallgatta meg. A honvédelmi vizsgáló bizottság korábban Bokor Imre nyugalmazott ezredest, a Honvédelmi Minisztérium és a katonai ügyészség képviselőit és a leginkább érintett személyt, Czinege Lajos volt honvédelmi minisztert meghallgatva nem pusztán szűk értelemben vett katonai, hanem politikai kérdésekkel is szembe találta magát. A két egykori politikusnak feltett kérdések azt kísérelték meg tisztázni: a hadsereg pártirányításának milyen szerepe volt a Magyar Néphadsereg bizonyos szféráinak lezüllésében? A bizottság rendelkezésére álló eddigi adatok, dokumentumok, forrásmunkák ugyanis azt látszanak igazolni, hogy ez az irányítási mechanizmus nem is kis mértékben adott lehetőséget a feltételezett, illetve tapasztalt visszaélések elkövetésére. Korom Mihály 1963 őszétől 1966-ig, majd 1978-tól 1985-ig tevékenykedett az MSZMP KB titkáraként, s e minőségében hatáskörébe tartozott a Magyar Néphadsereg pártirányítása, ellenőrzése is. A bizottság tagjai - közöttük is elsősorban Raffay Ernő Csongrád megyei, Tallóssy Frigyes budapesti, Varga Lajos Pest megyei, Reidl János Somogy megyei és Sebők János Veszprém megyei képviselők a pártirányítási mechanizmus működését, a felügyeletet gyakorló kb-titkár kompetenciáját firtatták. Arra is kíváncsiak voltak, hogy Czinege Lajosnak a könyvben is említett konkrét ügyeiről tudtak-e a pártvezetésben és milyen intézkedéseket hoztak. Korom Mihály válaszaiból az tűnt ki: a honvédelmi tárca és az illetékes kb-titkár közötti kapcsolatokat semmiféle jogszabály nem rögzítette. Azt állította: a felügyelet lényegében politikai irányítást jelentett, az anyagi kérdésekben a Minisztertanács mellett működő, valamint az országgyűlési honvédelmi bizottság volt illetékes. A párt azért gyakorolhatott felügyeletet a hadsereg felett, mert az alkotmány a társadalom vezető erejeként deklarálta az MSZMP-t, és így a Magyar Néphadsereg legfőbb parancsnoka Kádár János, az egykori MSZMP első titkára volt. (folyt. köv.) 1990. január 3., szerda 17:22
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »