Rendszerváltás és az MTI

	Borsod megyei szakszervezeti aktívaértekezlet (1. rész)
1989. október 24., kedd - A közeljövőben egyre több frontális támadás érheti a szakszervezeteket, egyrészt ,,ellenszakszervezeti,, fellépések révén, másrészt a béralku-mechanizmus kialakulása, illetve gyakorlata során és miatt a vállalatvezetők, esetleg egy koalíciós kormány részéről is - hangoztatta a kedden, Miskolcon rendezett Borsod megyei szakszervezeti aktívaértekezlet mintegy száz résztvevője előtt Sándor László, a SZOT titkára. A tanácskozás részvevőinek többsége szakszervezeti bizalmi volt. A támadások lehetőségének okai közé sorolta az előadó azt is, hogy a szakszervezetek - több okból - rákényszerülnek arra, hogy a klasszikus érdekképviseleti munka mellett a gazdasággal is foglalkozzanak. A különféle politikai szervezetek, pártok programjai ugyanis - esetenként bizonyos propagandisztikus elemek kényszeréből, illetve hatására - nem mindig a munkavállaló érdekeinek szempontjából készülnek, s ugyanakkor, mint az a politikai egyeztető és más tárgyalásokon is tapasztalható, az új politikai erők gyakran még téjékozatlanok az időszerű szociálpolitikai kérdésekben. Az érdekérvényesítés néhány, a szakszervezetek által lehetséges útjáról szólva Sándor László az első helyen említette azt, hogy a szakszervezetek támogassák azokat a politikai pártokat, amelyek programjukban is felvállalják munkavállalói érdekeket. Másrészt, mondotta, mandátumokat kell szerezniük, például olyan módon, hogy más társadalmi szervekkel összefogva közös képviselőt állítanak. Végül: el kell érniük, hogy megszülessen egy olyan érdekegyeztetési törvény, amely kimondja, hogy az érintett felek bármelyikének kérésére tárgyalóasztalhoz kell ülni. A felszólalásokból aggodalom csendült ki. Figyelmeztettek többek között arra, hogy a Borsodban végbement nagyarányú munkaerőleépítés után a tagság bizalmatlan, s már csak emiatt is nehéz lesz a szakszervezeti erők újraegyesítése. Több aktíva követelte: harcolja ki a SZOT, hogy a szakszervezeti tagdíjak továbbra is adómentesek legyenek. Mások a szervezeten belüli tájékoztatás meggyorsítását és megjavítását sürgették. Többen is foglalkoztak azzal, hogy napjainkban helyenként munkástanácsot szerveznek. Sándor László ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy azokban az üzemekben, ahol sikerül erős szakszervezeti pozíciót teremteni, ott maga a szakszervezet hozzon létre ilyen tanácsokat, de más, például üzemi tanács néven. (folyt.köv.) 1989. október 24., kedd 16:49
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »