Rendszerváltás és az MTI

	Ausztriai szimpózium - Kovács László (2. rész)
A vezető magyar diplomata hangsúlyozta: Magyarország és Ausztria földrajzi helyzete folytán is egyaránt abban érdekelt, hogy Európa mindkét felével szoros kapcsolatokat tartson fenn. Ausztria, mint fejlett piacgazdaságú, semleges ország és Magyarország, mint piacgazdaságot építő, s a Varsói Szerződés Szervezetéhez tartozó óllam, az Európát átívelő híd fontos pillérei lehetnek. Együttműködésük jelentős mértékben segítheti az Európai Közös Ház felépítését és berendezését. Az új együttműködési lehetőségekről szólva Kovács László kiemelte az újabb vegyes vállalatok alapításának, a tőke- és munkaerőmozgás bővítésének fontosságát, s hogy a gazdasági fejlesztési programok összehangolása lehetővé tenné a komparatív előnyök kihasználását. Utalt arra, hogy a ,,vasfüggöny,, lebontása és a magyar részről javasolt 50 kilométeres biztonsági zóna kialakítása még kedvezőbbé teszi a határ menti együttműködés feltételeit. A határ menti területek között ki lehetne próbálni olyan új együttműködési formákat, amelyek azután a két ország átfogó kapcsolatrendszerébe is beépülhetnek. Szólt arról, hogy az Alpok-Adria Munkaközösség, valamint a jövő hónapra előirányzott magas szintű olasz-jugoszláv-osztrák-magyar találkozó és az ebből remélhetőleg kialakuló közép-európai együttműködés keretében, s az 1995-ös világkilállítás tervezett közös megrendezésével Magyarország és Ausztria az összeurópai együttműködés ügyét, a kelet-nyugati viszony javítását is jól szolgálhatja. A külügyminisztériumi államtitkár elismerően szólt arról, hogy Ausztria, mint a 24 ország egyike, konkrét lépésekkel kívánja támogatni a magyarországi és lengyelországi reformfolyamatot. Véleménye szerint azonban ezen túlmenően, mint Magyarország szomszédja, fontos szerepet játszhat abban is, hogy meggyőzze azokat, akik a támogatással kapcsolatban a ,,kivárást,, tartják célszerűnek. Kifejezte meggyőződését, hogy Magyarország stabilitásának megbomlásában, a támogatás elmaradása miatt esetleg kialakuló és könnyen kezelhetetlenné váló válsághelyzetben egyetlen felelős politikai tényező sem lehet érdekelt. A magyarországi reformok sikere ugyanakkor nem csupán a magyar nép érdeke, hanem az európai stabilitásra és a kelet-nyugati viszonyra gyakorolt kedvező hatása miatt a nemzetek közösségéé is. (folyt.) 1989. október 20., péntek 15:55
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »