Rendszerváltás és az MTI

	Esetleges magyar semlegesség
---------------------------- London, 1989. október 30. (BBC, Panoráma) - Ismét felmerült Magyarország semlegességének kérdése, ezúttal egy amerikai tévéinterjúban, ahol Sislin szovjet külügyi szakértő azt állította, hogy ez teljesen Magyarország elhatározásán múlik. Munkatársunk Szente Péter a BBC hírmagyarázójával, Pártos Gáborral beszélget arról, vajon milyen esélyek vannak arra, hogy ez valóban bekövetkezik? - Egy fontos szovjet tanácsadó kijelentette, hogy a Szovjetuniónak tulajdonképpen semmi kifogása az ellen, hogy Magyarország semleges legyen, azaz kilépjen a Varsói Szerződésből. Amikor ezt legelőször februárban Bogomolov professzortól hallottuk, akkor ez egy nagyon izgalmas feltevésnek tűnt. Azóta már ezt néhányan elmondták, köztük Primakov professzor, aki mint a szovjet vezetésnek egy fontos tagja, tulajdonképpen a legmagasabb rangú személy, aki ezt kijelentette. Pártos Gábort, a BBC kommentátorát kérdezem, mi a véleménye erről a legújabb Sislin-féle kijelentésről? - A hónapok folyamán majdnem minden ilyen kijelentés ezzel kapcsolatban, majdnem minden ilyen gorbacsovi típusú kijelentés ugyanakkor egy mondjuk konzervatívabb árnyalatot is kap mások részéről. És most, érdekes módon, épp most szombaton a Népszabadságban Valentyin Falin - aki a szovjet kommunista párt központi bizottságának nemzetközi osztályát vezeti - említette, hogy jelenleg a semlegességi kérdés az nincs napirenden. - Szerinted ez most az jelenti, hogy valóban van erről egy vita a szovjet vezetésben, vagy pedig egyszerűen arról van szó, hogy amikor valamilyen szovjet fontos ember Amerikában van, akkor az a hivatalos álláspont, hogy persze, kiléphetnek, miért ne? És amikor Magyarországon vannak, akkor nem ilyen egyszerűen állítják be a dolgot. Mi szerinted a kettő között az igazság? (folyt.) 1989. október 30., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Esetleges magyar semlegesség - 1. folyt.
- Szerintem rendkívül fontos, hogy milyen fórumon, hol tesz kijelentést egy szovjet, magyar, vagy tulajdonképpen amerikai, francia, akármilyen politikus, tanácsadó. Nyilvánvaló, hogy mondjuk ha amerikai tévében megkérdeznek egy szovjet vezetőt - Sislinre gondolok például -, hogy van-e kifogása az ellen, hogy ha Magyarország független, szabad és természetesen semleges állam kívánna lenni, a válasz gyakorlatilag az lehet, hogy nem, a Szovjetuniónak nincs ellene kifogása. Arról ma már gyakorlatilag szó sincs, hogy valamilyen erőn alapuló, elnyomórendszer részeként legyen Közép-Kelet-Európa a szovjet birodalom része, mint Sztálin alatt, de gyakorlatilag Hruscsov alatt is ez volt, sőt Brezsnyev-doktrínának nevezzük azt a tételt, amely ezt gyakorlatilag megfogalmazta legtisztábban. Erről ma már szó sincs. Viszont a vita inkább arról folyik, hogy milyen módon lehet mégis ezt a közösséget összetartani, hogy ez valóban egy szabad, vagy félig szabad szuverén államoknak legyen önkéntes alapon egy ilyen nemzetközössége, amiben tényleg a résztvevő államok maguk döntik el, hogy tagok maradnak-e, vagy sem. Ha mégis oda kerülne a sor, hogy egy magyar vezetés bármilyen nyomás alatt, vagy bármilyen okból ki akarna lépni, hát döntő pillanatokban a Szovjetuniónak mindig a tankokat kellett beküldenie, hogy ezt meggátolja, s feltehetőleg most is csak tankokkal tudná végső soron meggátolni. Ha te azt mondod, hogy most nem küldenék a tankokat, mi a helyzet ebben? (folyt.) 1989. október 30., hétfő
Vissza »

	- Esetleges magyar semlegesség - 2. folyt.
- A kérdésnek ez a lényege valóban. Továbbra is megvan az a fontos tényező, hogy külpolitikai vonalon egyelőre a Varsói Szerződés egy olyan tényező, amit nem lehet csak úgy otthagyni, amiből nem lehet kilépni. Szerintem, tovább is úgy gondolom, hogy a szovjet vezetés mielőtt beküldene tankokat - ha már erről van szó - gazdasági nyomás, politikai nyomás és más módon próbálná egy ilyen tervtől eltéríteni akár a magyar, vagy lengyel, vagy más vezetőséget. Végső soron ha ez nem sikerülne, akkor a tankok még mindig ott vannak és ott is lesznek, de szerintem ezt a Gorbacsov-vezetés minden módon el akarja kerülni és nyilvánvaló, hogy a jelenlegi időszakban és előrelátható hónapokban - tehát években is - a magyar, illetve lengyel vezetőség - és most az ellenzékre is gondolok - szintén el akarja ezt kerülni. +++ 1989. október 30., hétfő
Vissza »