|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Lehetséges-e egyenjogú szovjet-lengyel szövetség?
|
![](../img/spacer.gif)
------------------------------------------------ London, 1989. október 24. (BBC, Panoráma) - Sevardnadze saját hazájában tett nyilatkozata után most egyszerre arra irányul majd a figyelem, mit mond Lengyelországban, és mit mondanak ott neki. Az a nyugalom, amellyel a Szovjetunió reagált a Szolidaritás vezette kormány megalakulására Lengyelországban, meglepte a politikai megfigyelőket. Magában Lengyelországban az eufóriát beárnyékolja a történelmi tapasztalat a szovjet álláspontok gyors változásáról, és annak tudata, hogy a két ország között sok a megoldatlan kérdés. A múlt hónapban az ENSZ-ben Krzysztof Skubiszewski, Lengyelország új külügyminisztere kijelentette, hogy hazája tiszteletben tartja a Szovjetunió biztonsági megfontolásait Európában, de a jövőben nem fogja elismerni egy szovjet érdekszféra létezését. A szovjet parlamentben tegnap elhangzott beszédében Sevardnadze kijelentette: a Szovjetunió szigorúan tartani fogja magát a be nem avatkozás és a teljes választási szabadság elvéhez, ami a Varsói Szerződés országainak eltávolodását illeti a kommunista egypártrendszertől. Eddig jó. De mint mondják, az ördög a részletekben bújik meg. A lengyel kormány nyilatkozatban sorolta fel annak az új típusú kapcsolatnak három aspektusát, amit Moszkvával szeretne létesíteni. Az első a gazdasági kapcsolatokra vonatkozik, a második a lengyel kisebbség helyzetére a Szovjetunióban, a harmadik pedig az úgynevezett fehér foltokra a lengyel-szovjet kapcsolatokban. Lengyelország rendkívül szeretné újratárgyalni kereskedelmi kapcsolatait pertnereivel a KGST-ben. Varsóban attól félnek, hogy amint Lengyelország megkezdi az új nyugati típusú piacgazdaság létrehozását, kapcsolatai a lényegében megreformálatlan szovjet gazdasággal fékező hatást fognak gyakorolni. (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Lehetséges-e egyenjogú szovjet-lengyel szövetség - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Magyarország - Kelet-Európa másik merész reformországa - keményvalutában kívánja lebonyolítani kereskedelmét a Szovjetunióval. E problémát nem lehet gyorsan megoldani, de a lengyelek Moszkvától azt kívánják, hogy sürgősen lásson neki e feladatnak. A lengyelek egymás között évek óta sérelmezték a szovjetunióbeli lengyel kisebbséggel szembeni bánásmódot. Hivatalosan számukat egymilliónál valamivel többre becsülik, nem hivatalosan ennél kétszer vagy háromszor többre. Az új lengyel kormány fokozni szeretné a kapcsolatokat Lengyelország és a Szovjetunióban élő lengyelek között, továbbá kártérítést szeretne kapni a túlélők számára a mintegy három és félmillió lengyelé közül, akiket a második világháború folyamán a Szovjetunió távoli részeibe deportáltak, vagy elűztek lakhelyéről, amikor az oroszok annektálták Kelet-Lengyelországot. Az úgynevezett fehér foltok kérdésköre több lengyel sérelmet és követelést foglal magában, melyekkel a Szovjetunió eddig vonakodott foglalkozni. Lengyel részről elvárják annak hivatalos beismerését, hogy a Szovjetunió által bekebelezett lengyel területek Lengyelország részét képezték, és nemcsak ideiglenesen álltak lengyel uralom alatt. Elvárják a szovjet háborús bűnök - köztük a katyni mészárlás - jellegének és méretének beismerését, végezetül pedig szovjet kártérítést az ország gazdasági kizsákmányolásáért az 1940-es és 1950-es években. A lengyel kormány ugyanakkor leszögezi, hogy nem óhajtja megkérdőjelezni a háború utáni határokat, és nem kíván kilépni a Varsói Szerződésből, csupán újratárgyalni tagsága feltételeit. Fennmarad a kérdés: vajon lehetséges-e egyenlő szövetség olyan népek között, amelyeket hagyományosan mély kulturális különbségek és több nemzedékre kiterjedő, kölcsönös ellenségeskedés választ el? (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Lehetséges-e egyenjogú szovjet-lengyel szövetség - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Kétségtelen viszont, hogy léteznek érvek szoros együttműködésre a Szovjetunióval, amíg a német kérdés megoldódik, legjobb esetben az európai integráció szélesebb kontextusában. A lengyel külügyminiszter nemrég a német újraegyesítést nagyon távoli kilátásnak minősítette. +++
1989. október 24., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 néző telefonüzenete:
Maros Antalné 841-498 Talán nem is a műsorral kapcsolatos amiért..., az most legújabban SZUPER szerintem, és a kollegáim, barátaim szerint is. Egyetlen egy megjegytés: olyan szépek a berendezések, a virág, a minden, a bemondók, de a háttér, a falrész, az a szürke - nem illik valahogy az ülőgarnitúrához, valami egészen világos, csontszinű hátteret képzelek el, vagy bordót, hogy érvényesüljön a szép garnitúra. Ha lehet, tessenek elgondolkodni rajta.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|