Rendszerváltás és az MTI

	A sikertelen árverés után munkásgyűlés Péten (1. rész)
1989. október 31., kedd - Az árverésre bocsátott Péti Nitrogénművek dolgozói nem érdekeltek abban, hogy mennyiért kel el a gyáróriás, számukra az a legfontosabb, hogy olyan vevőre találjon, amely biztonságosan és gazdaságosan üzemelteti - hangoztatták a hétfői sikertelen árverés után egy nappal rendezett munkásgyűlésen. Rédei László, a Szanáló Szervezet igazgatója, aki hivatala szerint a hitelezőket képviseli, nehezen talált és talál közös nevezőt az egyes üzemek képviselőivel, a szakszervezeti bizalmiakkal, akik nem elsősorban a költségvetés hiánya, hanem munkahelyük miatt aggódtak és aggódnak. Többen kifejtették, hogy a nitrogénműveket a rossz gazdasági szabályozók juttatták csődbe, hiszen a nyomott műtrágyaárak mellett kellett elviselniük a földgáz- és más energiaárak növekedését. Bírálatot kapott a Szanáló Szervezet és az Ipari Minisztérium azért is, mert nem váltotta le korábban az alkalmatlan vezetőket. Meghökkenést váltott ki a gyűlésen a Szanáló Szervezet vezetőinek az a kijelentése, miszerint ha a sajtó a valóságosnál kedvezőbb képet fest a gyárról, ezzel azt sugallja: az eddigieknél kedvezőbb ajánlatokat is kaphatnak. Az egyes gyárrészek vezetőinek felszólalásából inkább aggasztó kép rajzolódott ki. Ők alkatrészek hiányáról számoltak be, feltárták a savüzem kifogásolható állapotát, elmondták, hogy kétesek a leállított karbamidüzemek újraindításának esélyei. Ez a gyár ugyanis a külpiacokon tapasztalható kedvezőtlen árak miatt nem termel, dolgozói pedig egymás után távoznak, s a legjobb szakemberek a szomszédos vegyi üzemeknél kerestek biztosabb megélhetést. Elmaradt a jövő évi tervezés, s az üzletkötést sem kezdhetik meg ilyen körülmények között. Az itt dolgozók jövedelme rendkívül alacsony, a kollektív szerződés a felszámolással érvényét vesztette, a szakszervezet sürgetésére azonban rövidesen újabb béralkuba kezdenek. A pétiek nemcsak jövőjüket érzik bizonytalannak. Már jelenleg is hátrányos megkülönböztetésekkel kell szembenézniük. Az OTP például csak akkor ad a nitrogénművek dolgozójának áruvásárlási hitelt, ha másutt dolgozó a kezes. Végül is a péti munkásgyűlés tanúsága szerint a sikertelen árverés után tovább nőtt a feszültség a gyáróriásban. A 3000 dolgozó képviseletében a résztvevők azt is kifogásolták, hogy az ipari és pénzügyi tárca vezetői nem állnak ki elébük, a hibás gazdaságpolitika, a kétéves huzavona, a sikertelen szanálás és árverés hatásait csak távolról szemlélik. (folyt. köv.) 1989. október 31., kedd 17:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A sikertelen árverés után munkásgyűlés Péten (2. rész)
A munkásgyűlést követően a szakszervezeti bizalmi testület tagjai és a munkástanács képviselői együttes állásfoglalásban követeltek megoldást gondjaikra, és azt eljuttatták az Országgyűléshez. Az ebben megfogalmazott követeléseket támogatja a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Veszprém megyei szervezete is. A sikertelen árverést követő napon levelet küldött a Péti Nitrogénművekhez Tolnai Lajos, a Borsodi Vegyi Kombinát elnök-vezérigazgatója. Ebben kifejtette: vállalatának kollektívája, vezetése, valamint a BVK-val kapcsolatban álló külföldi cég őszintén sajnálja, hogy az október 30-án megtartott árverésen nem született döntés, és így a péti dolgozók kálváriája tovább folytatódik. Meggyőződése szerint a hétfőn megrendezett árverés előre megtervezett színjáték volt, ezt tükrözte az irreális limitár, s az az elhatározás is, hogy a limitár alatt gyakorlatilag nem tárgyalnak. Az ajánlattevők versenyét érthetetlen okokból megszakították. Az elnök-vezérigazgató a BVK és külföldi partnere nevében is kijelentette: a jövőben is azon dolgoznak, hogy a tervezett kapcsolat létrejöjjön, és a péti dolgozók jövője is rendeződjön. (MTI) 1989. október 31., kedd 17:31
Vissza » A hírhez kapcsolódik »