Rendszerváltás és az MTI

	VSZ-külügyminiszteri - Horn-interjú (1.rész)
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósitója jelenti: Varsó, 1989. október 27. péntek (MTI-tud) - ,,A Varsói Szerződés ma már nem az, ami volt, lényegesen átalakult katonai-politikai szervezetből politikai-katonai szervezetté és gyakorlatilag ideológiamentes lett. Megerősödött az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve, követelménye, az a felismerés, hogy a Varsói Szerződésnek maximálisan alkalmazkodnia kell az össz-európai folyamatokhoz, követelményekhez,, - mondotta Horn Gyula, a Magyar Köztársaság külügyminisztere, aki rövid interjút adott a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága pénteken végetért varsói tanácskozása után a Népszabadság, a Magyar Rádió és az MTI varsói tudósítójának. A magyar küldöttség a szovjet féllel együtt azt hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés nincs válságban, hanem csak arról van szó, hogy az egyes tagországokban végbemenő belső folyamatok és meghatározott külpolitikai lépéseik, nemzetközi tevékenységük visszahat a VSZ működésére, ami így helyes. A magyar küldöttség megerősítette, hogy az ország belső fejlődése érdekében továbbra is folytatni, sőt erősíteni fogja nemzetközi aktivitását és a VSZ-tagság nem csorbíthatja Magyarország külpolitikai szuverenitását, ami azonban nem teheti kétségessé elkötelezettségét a Varsói Szerződés iránt. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a VSZ álláspontja lényegesen változott az össz-európai szinten megfogalmazott emberi jogi követelményekkel összefüggésben. Minden tagország egyéni, nemzeti felelőssége az emberi jogok érvényesítése, de új elem, hogy a helsinki és a bécsi ajánlások, igények, kritériumok betartása erkölcsi, politikai kötelezettség valamennyi VSZ-tagország számára. E problémakörrel kapcsolatban a magyar küldöttség külön kiemelte a nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezések betartásának szükségességét. Felvetette azt is, hogy amolyan közös európai jogi térséget kellene létrehozni, amelyben az egyes országok jogrendszere közeledne egymáshoz és a nemzetközi normákhoz. A magyar külügyminiszter kiemelte, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a mostani varsói tanácskozáson a nemzetközi gazdasági együttműködés témakörével is foglalkoztak. Az össz-európai folyamatokban egyre nagyobb szerepük van a különböző integrációs szervezeteknek, s ezek nemcsak gazdasági területen, hanem külpolitikai összefüggésben is egyre inkább összehangolják politikájukat. Igy a Varsói Szerződésnek is időszerű megfogalmaznia viszonyát ezekhez a szervezetekhez. (folyt.) 1989. október 27., péntek 19:21
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	VSZ-külügyminiszteri - Horn-interjú (2.rész)
A tudósítók kérdésére válaszolva Horn Gyula elmondta: a tanácskozáson nem volt szó arról, hogy a Varsói Szerződés valamely tagországa Franciaország NATO-tagságához hasonlóan esetleg nem teljes mértékben venne részt az integrációban. Ugyancsak nem volt téma a tanácskozáson - mondotta - Magyarország esetleges semlegességének kérdése sem. Ehhez hozzátette: Magyarországon a józanul gondolkodó politikai erők nem kérdőjelezik meg az ország VSZ-tagságát, de szükségesnek tartják a szervezet modernizálását, s a belső döntéshozatal demokratikusabbá tételét. Lépések tapasztalhatók abba az irányba, hogy a Varsói Szerződés két alapvető funkciót töltsön be: legyen közös védelmi rendszer és álláspontok kidolgozásának színtere multilaterális kérdésekben. Semmi esetre se szolgáljon a tagországok belső helyzetének, fejlődésének értékelő fórumául. Horn Gyula részletesen szólt a hagyományos leszerelési kérdésekről. Úgy vélekedett, hogy új kezdeményezésekkel kell élni. Gyorsuló ütemben zajlik - mondotta - a 23 NATO- és VSZ-tagország tanácskozása, s ezzel összefüggésben a jövő év februárjára külügyminiszteri tanácskozást terveznek, amely új impulzusokat adhatna és előkészíthetné a hagyományos leszerelésről szóló megállapodás aláírását 1990 őszén. Hozzátette: ez nemcsak a magyar fegyveres erők csökkentésével, a katonai kiadások mérséklésével függ össze, hanem a Magyarországon állomásozó szovjet katonai kontingensek kivonásával is. Hangsúlyozta: a szovjet csapatkivonás már elkezdődött, a teljes kivonás üteme viszont összefügg a bécsi megállapodás létrejöttének ütemével. Nem arról van szó, hogy a csapatkivonás hosszú évekre elhúzódjon. Ellenkezőleg: a Bécsben születendő megállapodással összehangban kell végrehajtani a szovjet csapatkontingensek kivonását. Erről kétoldalú magyar-szovjet operatív tárgyalások is folynak. A külügyminiszter elmondta, hogy a ,,nyitott égbolt,, nevű ujszerű amerikai bizalomerősítő javaslat megvalósításában Magyarország is szerepet kíván vállalni, azzal, hogy az erre vonatkozó tárgyalások második szakaszának Magyarország lesz a házigazdája. A megbeszélések jövő februárban külügyminiszteri szinten kezdődnek Kanadában. (folyt.) 1989. október 27., péntek 19:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	VSZ-külügyminiszteri - Horn-interjú (3.rész)
A külügyminiszteri bizottság tanácskozásán a VSZ-tagországok és a nyugati világ gazdasági kapcsolatai kérdésében igen eltérőek voltak a vélemények, olyannyira, hogy végülis nem sikerült közös dokumentumot elfogadni a témában. A nézetkülönbségek nem abban voltak, hogy szükséges-e a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a Nyugattal, hanem abban, hogy ennek érdekében kell-e változtatni a tagországok belső gazdasági rendszerén. A magyar fél álláspontja az volt, hogy bár valóban rendkívül vontatottan, lassan, s akadozva halad a helsinki és a bécsi második kosár megtöltése, azaz a gazdasági, tudományos, műszaki együttműködés szélesítése, a nyugat-európai országok részéről őszinte készség tapasztalható a kelet-európai reformok támogatására, aminek sikerét azonban kétségessé teszi ezen országok alkalmazkodó és befogadó képessége, valamint a KGST változatlanul nem hatékony működése. Ezért nagyon fontos és elvi kérdés volt, hogy a tanácskozás leszögezte: a KGST-től függetlenül építeni kell a kapcsolatokat a nyugat-európai gazdasági integrációs rendszerekkel és a kétoldalú kapcsolatok szintjén is. A többi vitás kérdéshez hasonlóan a gazdaság témakörében is a magyar, a lengyel és a szovjet álláspont majdnem azonos volt, míg a többi tagország lényegesen más álláspontot foglalt el a KGST megújítása és a VSZ-tagországok belső gazdasági átalakítása problematikájában. Különösen érvényes ez a román magatartásra. Horn Gyula elmondta, hogy kétoldalú tárgyalásokat is folytatott kollégáival, köztük Eduard Sevardnadzéval, akit a közeljövőben Moszkvában is meglátogat. Jaromir Johanessel a magyar-csehszlovák együttműködésről folytatott tárgyalást. A magyar külügyminiszter végezetül elmondta: nagyon jó benyomást keltett benne az új lengyel külügyminiszter, Krzysztof Skubiszewski. Felkészült, pragmatikus, korszerűen gondolkodó, nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező politikust ismert meg benne. Minden vitatott kérdésben egyetértés volt a magyar és a lengyel külügyminiszter között. Horn Gyulát Varsóból való elutazása előtt pénteken délután fogadta Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök. Véleménycserét folytattak a magyar és a lengyel kapcsolatok helyzetéről, kiemelt figyelmet szentelve a két ország gazdasági helyzetének, Varsó és Budapest Nyugathoz fűződő gazdasági kapcsolatainak. Horn Gyula Németh Miklós magyar kormányfő nevében magyarországi látogatásra hívta meg Tadeusz Mazowieckit, aki a meghívást elfogadta. +++ 1989. október 27., péntek 19:34
Vissza »