|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Új vitatéma: a ,,minimális elrettentés,, (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Budapest, 1989. október 25. szerda. (MTI-Panoráma) - Manapság, amikor világszerte egyre több szó esik a leszerelés nehézségeiről, költséges, olykor környezetromboló voltáról, azért a ,,biztonsági kockázat,, sem szorul háttérbe. Amerika régóta hirdeti: az atomháború rossz, az atomfegyver jó. Az atomelrettentés békét biztosított az emberiségnek, az atomfegyver kizárttá tette saját alkalmazását.
Moszkva annak a kampánynak a keretében, amely az ésszerűen elégséges katonai erő tételét szeretné elfogadtatnai legalább az atomhatalmakkal, javasolta az ENSZ-ben: induljon eszmecsere a ,,minimális elrettentésről,,. Tárgyalják meg tehát, hogy ha a NATO véleménye szerint szükség van a nukleáris fegyverekre, mi az a legkisebb mennyiség, amelyet nélkülözhetetlennek tart az elrettentéshez, de amely közbülső állomást jelenthet a világ atomfegyvermentesítéséhez. Egy-két éve a Szovjetunióban is elismerik, hogy az amerikai ,,elrettentés,, és a szovjet ,,fékentartás,, stratégiája és eszköztára között kisebb a különbség, mint korábban hangoztatták. Ugyanakkor hozzáteszik: ha a szovjet-amerikai viszonyban, a NATO és a Varsói Szerződés viszonyában valamit az abszolút bizalmatlanság és a kölcsönös megsemmisítési eltökéltség példájának lehet tekinteni, ez éppen a nukleáris elrettentés. Komoly és komolytalan, ambíciózus és kicsinyes, de jobbára ,,spórolós,, szövetségesektől körülvéve, Washington és Moszkva régóta töpreng azon, hogy mi a viszony a másik lehetőségei és szándékai között. Vajon, ha a másiknak megvannak a katonai lehetőségei, párosulnak-e ehhez ténylegesen katonai szándékok, vagyis nem olyasmitől ,,rettentik el,, a másik felet, ami annak esze ágában sincs. Merészebb emlékezők a szovjet fővárosban azt állítják, hogy Hruscsov egyértelműen hadászati fölényre törekedett az Egyesült Államokkal szemben, és Brezsnyev paritás-felfogása kevéssé tért el ettől. A ,,minél több, annál jobb, tétel majd három évtizeden keresztül érvényesült a szovjet interkontinentális és tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakéták vonatkozásában.(folyt.)
1989. október 25., szerda 12:41
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Új vitatéma: a ,,minimális elrettentés,, (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Mintegy kétezer szovjet rakéta nagyjából tízezer nukleáris robbanótöltettel, nézett szembe valamivel kevesebb amerikai rakétával, amelyekhez azonban több robbanótöltetet rendeltek. Gorbacsov tanácsadói kimondták: annyi atomrobbanótöltet kell, hogy azt a potenciális ellenfél ne tudja első atomcsapással megsemmisíteni, s ami megmarad, az a megtorló válaszcsapás keretében ,,elfogadhatatlan kárt,, okozhasson a támadónak. Napvilágot láttak olyan számítások, hogy elég tehát 500 robbanótöltet, ha azokat például a helyváltoztató indítóállású szárazföldi SS-25-ösökre szerelik, illetve a Delta-4-es atomhajtóműves tengeralattjárókon rendszeresítik. Ez a jelenlegi szovjet hadászati atompotenciál egy huszada, a többire nincs szükség. A moszkvai Amerika-kutató intézet tudósai latolgatták azt a kérdést, hogy egy ilyen egyoldalú leszerelés nem vezet-e a háborús veszély növekedéséhez, az amerikai politikai nyomás fokozódásához, zsaroláshoz. A Bogdanov-Kortunov kutatókettős abból a feltételezésből indult ki, hogy egy súlyos válság kapcsán az Egyesült Államok ,,gyenge szekeltív atomcsapást,, mér a Szovjetunió és szövetségesei területére, amire lehet reagálni teljes tétlenséggel, vagy Washington, New York és Los Angeles elsöprésével, aminek totális atomháború lenne a következménye. Ötszáz robbanótöltet mind a célokat, mind a pusztítóerőt illetően kellő választási lehetőséget biztosít. Ha a ,,minimális elrettentés,, szovjet eszköztárának kilenc tizedét kiiktatja az első amerikai csapás, és az ötven megtorló robbanótöltet kilenc tizedét semlegesíti az amerikai rakétaelhárítás, öt robbanótöltet több mint elégséges a ,,Boston-Washingon,, és a ,,San Diego-San Francisco,, városi aglomerációk kritikus veszélyeztetéséhez. Az első csapáson meditálók elgondolkozhatnak a több tízmilliós emberveszteség, a politikai rendszer felbomlása, a helyrehozhatatlan ökológiai következmények kockázatán, ami a visszavágás első óráiban realizálódnék.(folyt.)
1989. október 25., szerda 12:42
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Új vitatéma: a ,,minimális elrettentés,, (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Akik a szovjet vezetés részéről nem biznak Washington feltétlen ésszerűségében, azokat is meggyőzni látszik, hogy a Reagan kormányzat első éveiben rengeteget beszéltek az atomháború és az abban kivívható amerikai győzelem lehetőségéről, de az elnök igen tartózkodó és óvatos volt a nagyhatalmi szintű gyakorlati katonapolitikában. Másrészt, az ideológiai megszállottakkal szemben a ,,maximális elrettentés,, is hatástalan. Egyoldalú szovjet áttérés a ,,minimális elrettentésre,, - vélik moszkvai elemzők - nem maradna hatástalan az amerikai kongresszusra, de a brit vagy a francias parlamentre sem. Az Egyesült Államokkal szemben ésszerűen elégséges szovjet elrettentő, ha tetszik fékentartó erő - elgéséges lenne akár a brit, akár a francia, akár a kinai atompotenciállal szemben. A ,,minimális elrettentés,, hívei ,persze, joggal tartanak attól, hogy a hadászati támadó eszközök lényeges csökkentése növelné a nehezen kezelhető aszimmetriákat, sebezhetőbbé tenné a fennmaradó hadászati fegyverzetet a nagy találati pontosságú hagyományos fegyverekkel szemben. Mások amiatt aggódnak, hogy a nagyarányú egyoldalú szovjet csökkentést egyesek a gyengeség jeleként fognák fel, annak bizonyítékaként, hogy Moszkva hadászati vonalon képtelen versenyben maradni Washingtonnal. Tárgyalásokon mindez elrendezhető, és a hadászati támadó fegyverrendszerek 50 százalékos kölcsönös csökkentése nemcsak reális, hanem meghaladható is. A hadászati ,,létmiminum,, akár egyoldalú megvalósítása mellett sürgető érvek szólnak. ,,Csak dolgozzák ki Scowcroft, Cheney, Kissinger, Nunn urak a hadászati stabilitás koncepcióit, csak modellezzék a lehetséges forgatókönyveket, számolgassák a robbanótölteteket és a hasznos terhelést. A Szovjetuniónak nem csekély számban vannak fontosabb gondjai,, - jelezte egy moszkvai lap a valószínűleg nyomós hátteret. +++ Pirityi Sándor, MTI-Panoráma
1989. október 25., szerda 12:43
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 néző telefonüzenete:
Maros Antalné 841-498 Talán nem is a műsorral kapcsolatos amiért..., az most legújabban SZUPER szerintem, és a kollegáim, barátaim szerint is. Egyetlen egy megjegytés: olyan szépek a berendezések, a virág, a minden, a bemondók, de a háttér, a falrész, az a szürke - nem illik valahogy az ülőgarnitúrához, valami egészen világos, csontszinű hátteret képzelek el, vagy bordót, hogy érvényesüljön a szép garnitúra. Ha lehet, tessenek elgondolkodni rajta.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|