Rendszerváltás és az MTI

	Fiatal Ügyvédek Klubja
(Antal János München, 1989. február 5. (SZER, Zene-szó) - Reméljük nem lesz tanulság nélkül való, ha kiragadunk egy részletet abból a körtelefon-beszélgetésből, amelyet Molnár Tamás, az Inconnu független művészcsoport tagja készített az esztendő fordulóján. A kérdés, amelyet Molnár Tamás a beszélgető-felekhez intézett így szólt: - Hogyan látják az 1988-as évet, és mit remélnek 1989-től? A kérdésre ezúttal dr. Ruttner György, a Fiatal Ügyvédek Klubjának vezetője válaszol. A felvétel a telefonvonal magas alapzaja miatt sajnos nem a legjobban sikerült, ezért dr. Ruttner György válaszát írásban is rögzítettük, amit most felolvasunk: - Kezdeném 1988. értékelésével. Eljutottunk az év közben oda, hogy a dolgokat most már többé-kevésbé őszintén megfogalmazhatjuk. Tehát tulajdonképpen egy tézist tudtunk adni -, egyelőre azonban a szintézissel adós maradt mind a társadalom, mind annak képviselői. Azt is reménynek tartom, és feltétlenül pozitívumnak, hogy létrejöttek a társadalom önszerveződésének egységei, melyeket alternatív szervezeteknek nevezett el a hivatalos politika. Ezeknek a megjelenése feltétlenül üdvözlendő, és azt jelzi, hogy valami változik. Ez azért örömteli, mert végre vége a stagnálásnak. Egyúttal azért is örömteli, mert felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes ember milyen fontos - a szervezetek számára éppúgy, mint a társadalom számára. Ez összhatásában a hivatalos szervezetek - köztük talán az MSZMP számára is - pozitív és hasznos változást eredményezhet. Jelenleg problémának tartom, hogy inkább az elaprózottság, a partikularizáció volt jellemező ezekre a szervezetekre, elég szűkek voltak ezek a csoportok, és azok a rétegek is, amelyekre ezek a szervezetek támaszkodhatnak. Többnyire talán gyökértelenség is jellemezte őket. Mégis pozitív ezeknek a megjelenése, éppen az előbb elmondottak miatt. Hogy mit várok 1989-től? Elsősorban azt várjuk mi is, hogy felzárkózzunk az európai régióhoz. Ez egyelőre gazdaságilag illúziónak tűnik. Újra bizalmat kell teremtenie a vezetésnek, akár ennek a vezetésnek, akár annak a vezetésnek, amely egy esetleges változás során hatalomra kerül. A társadalomnak alapvető igénye van végre az őszinte szóra, és úgy érzem, hogy 1989-től ezt feltétlenül el kell várnunk. Hová kell vezetniök ezeknek a folyamatoknak? Meggyőződésünk szerint elsősorban - ahogy azt már sokan mondják, és lényegében a legtöbb alternatív szervezet ebben egyetért - a demokratikus szocializmushoz kell vezetnie. Eljutunk talán már ebben az évben oda, 1989-ben, hogy talán a szórendet is megcseréljük, és a demokratikus szocializmus igényét majd felváltja a valódi demokratikus szocializmus: a szocialista demokrácia. Ezzel talán a gyökerekhez is eljutunk. A Fiatal Ügyvédek Klubjának mi a szerepe ebben? Elsősorban abban látom, hogy a szocialista jogállamot, egy valódi jogállamot meg tudjon teremteni. Miért van ebben fokozott jelentősége klubunknak? Talán azért, mert kettős függetlenségben vagyunk. Lényegében politikailag is, szakmailag is függetlenek vagyunk. Ez alkalmassá teheti szervezetünket egy bizonyos fokú szintetizálásra, hogy a szervezetek között a szakmai igényesség oldaláról, és a hivatás tisztességének oldaláról közvetíteni tudjunk tehát - a jogállam megteremtésének igényével - hivatásunk eszközeivel. Ehhez, a demokratikus társadalom megvalósításához, a szükséges jogi eszközök feltárásában is közre kívánunk működni. Klubunk tagjainak felelősségét az alapozza meg, hogy független állami és hatalmi szervekbe be nem tagolt, szakértő jogászként járjuk körül nap mint nap a hatalom alappilléreit. E speciális helyzetből adódóan sok mindent másképp látunk. Öntevékeny szerveződésünknek az 1988-as működése számunkra legalábbis azt igazolta, hogy tagságunk tisztában van a helyzet adta felelősségével. Talán a jogállam vonatkozásában azt is tisztáznunk kell, hogy melyek a jogállamnak, a jogállamiságnak a főbb jellemzői, és ebből kell kiindulnunk, és az igazságszolgáltatás terén érvényesítenünk kell alapvető szempontokat. Elsősorban azt - ez a legfontosabb összetevője számunka a jogállamiságnak -, hogy az egyes állampolgároknak mindent szabad amit kihirdetett és nyilvános jogszabályok nem tiltanak. Ugyanakkor viszont az államnak, az állam szervezeteinek, az államapparátus egyes tagjainak csak azt szabad, amire őket jogszabály kifejezetten feljogosítja. Érvényesülnie kell továbbá a törvényhozó-, a végrehajtó-, és a bírói hatalom egymást is kontrolláló és kölcsönösen ellenőrző megosztásának -., a hatalom klasszikus megosztásának. Ugyanakkor a jogszabályok - amelyeknek egymással is szinkronban kell állniok - meg kell hogy feleljenek a világban tapasztalható fejlődés fő 1989. február 5., vasárnap
Vissza »