 |
|
|
|
|
|
|
|
Vita az MSZMP vezetői között (SZER, Világhíradó)
- A Magyar Szocialista Munkáspártnak - ahhoz, hogy hatalmi
helyzetét megőrizze, és ahhoz hogy valamit vissza próbáljon
szerezni elveszített tekintélyéből - csak két következetes útja
kínálkozik. Az egyik az erős kéz, az erőszakos rendcsinálás, a
másik a következetes, a lakosság részéről elfogadott és támogatott
reformpolitika.
A két irányzat képviselői közül egyik csoportnak sem könnyű azonban
a helyzete. A rendcsinálók megzavart sorokkal, és vezér nélkül
állnak. Következetlen és kapkodó politikájával Grósz Károly már
előttük is lejáratta magát, de ezen felül tudják azt is, hogy a
rendteremtés ma már olyan súlyos társadalmi megrázkódtatással
járna, hogy a vihar őket magukat is elsodorná.
Nehéz a helyzete azonban a reformok híveinek is. Nekik egy
többségében konzervatív, még Kádár idejéből fennmaradt, és
grószistákkal kiegészített Központi Bizottságot kellene maguk mellé
állítani...
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszak - hétfő (8. rész)
|
Kőrösfői László (MSZP) hozzászólása - amelyben támogatta azt az
indítványt, hogy a munkavédelem foglalja magában a rendszeres
testedzés lehetőségének biztosítását is - után Orbán Viktor
reflektált Torgyán József felszólalására. A fiatal demokraták
frakcióvezetője kifejtette: távol áll tőle, hogy olyan hangot üssön
meg a vitában, mint a kisgazdák frakcióvezetője. Rámutatott: az
alkotmánymódosítás témája elég komoly ahhoz, hogy érdemi szakmai
érvek ütközzenek meg, ne pedig viccek. Torgyán József felszólalása
ugyan lendületes volt - mondotta -, de egyetlen alkotmányjogi érvet
sem tartalmazott, sem a konstruktív bizalmatlansági indítvány
mellett, illetve ellene.
Áder János (Fidesz) megjegyezte, hogy a vita arról győzte meg,
miszerint érdemes lett volna külön címer- és zászlóügyi
albizottságot felállítani a kérdések tisztázására. Úgy vélte,
problémát okozott, hogy a képviselők nem tematikusan haladtak végig
a módosításokon. Üdvözölte: az általa beterjesztett módosító
indítványok közül bizottsági támogatást kapott, hogy a köztársasági
elnök hivatali ideje és a Parlament mandátumának ideje ne essen
egybe. Ugyanígy az, hogy paritásos alapon állítsák fel az
alkotmánybírákat jelölő bizottságot. Kifogásolta ugyanakkor, hogy
nem fogadták el javaslatát a Nemzeti Bank elnökének Parlament által
történő megválasztására. A fideszes képviselő azzal érvelt, hogy ez
a választási módszer az alapintézmény tekintéjét növelné.
Áder János felszólalására az elnöki pulpitusról röviden
reflektált Szabad György. Véleménye szerint a vita szerteágazó volta
összefügg azzal, hogy nem törvényjavaslatot, hanem
törvénymódosítások sorozatát tárgyalja a Parlament.
Fodor István (független) egyperces hozzászólásában megjegyezte:
az Alkotmánybíróság depolitizálására jelentene minimális garanciát
az a gesztus is, ha a jelölőbizottságban helyet kapna a függetlenek
képviselője. Szerinte ezzel a függetlenek nem többletjogokat
kapnának, hanem olyan jogot, ami a pártfrakciókat is megilleti.
Torgyán József ismét szükségesnek érezte, hogy válaszoljon
Szájer József és Orbán Viktor Fidesz-képviselőknek. Orbán Viktorral
ellentétben azt hangoztatta, hogy a konstruktív bizalmi indítvány
témájában ,,csak az ő érvei - rombolni könnyebb, mint építeni -
voltak a jogi érvek,,. Az utolsó felszólaló Raj Tamás (SZDSZ)
egyebek között arról szólt, hogy a nemzetiségek parlamenti
képviseletére vonatkozóan támogatja azt az indítványt, amelyben
nincsenek nevesítve a nemzetiségek.
A hétfői ülésnap munkáját hat óra után néhány perccel rekesztette
be Szabad György, megjegyezve, hogy az alkotmánymódosítás részletes
vitáját folytatja majd az Országgyűlés. (MTI)
1990. június 18., hétfő 18:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|