|
|
|
|
|
|
|
|
Vita az MSZMP vezetői között (SZER, Világhíradó)
- A Magyar Szocialista Munkáspártnak - ahhoz, hogy hatalmi
helyzetét megőrizze, és ahhoz hogy valamit vissza próbáljon
szerezni elveszített tekintélyéből - csak két következetes útja
kínálkozik. Az egyik az erős kéz, az erőszakos rendcsinálás, a
másik a következetes, a lakosság részéről elfogadott és támogatott
reformpolitika.
A két irányzat képviselői közül egyik csoportnak sem könnyű azonban
a helyzete. A rendcsinálók megzavart sorokkal, és vezér nélkül
állnak. Következetlen és kapkodó politikájával Grósz Károly már
előttük is lejáratta magát, de ezen felül tudják azt is, hogy a
rendteremtés ma már olyan súlyos társadalmi megrázkódtatással
járna, hogy a vihar őket magukat is elsodorná.
Nehéz a helyzete azonban a reformok híveinek is. Nekik egy
többségében konzervatív, még Kádár idejéből fennmaradt, és
grószistákkal kiegészített Központi Bizottságot kellene maguk mellé
állítani...
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP Elnökségének ülése (1. rész)
|
1989. november 10., péntek - A közelgő népszavazásra készülve a Magyar Szocialista Párt Elnöksége megerősíti azt az álláspontját, miszerint a Magyar Köztársaság elnökét még az általános választások előtt a népnek közvetlenül kell megválasztania. A népszavazásra bocsátott többi kérdésben az MSZP az Országgyűlés döntéséhez tartja magát. A többi között ebben állapodtak meg az MSZP elnökségének pénteki ülésén, amelynek döntéseiről Vastagh Pál, Kósa Ferenc, Lakos László, az elnökség tagjai és Tóth András, az országos iroda vezetője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit.
Vastagh Pál elmondta, hogy a november 26-ára kitűzött népszavazást az MSZP tagjai általában kritikusan fogadták, számos észrevétel hangzott el az SZDSZ kezdeményezésével kapcsolatban. Kifogásolták például, hogy az aláírások mintegy 40-50 százaléka nem volt hitelesíthető, bár így is összegyűlt a népszavazás elrendeléséhez szükséges számú aláírás. Szóvá tették azt is, hogy a referendum rengeteg pénzt emészt fel. Mindazonáltal az MSZP Elnöksége nem buzdítja tagjait a népszavazás bojkottjára, azt szeretné azonban, ha a köztársasági elnök megválasztására az országgyűlési választások előtt kerülne sor. Kósa Ferenc arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az elnökség pénteki tanácskozásán napirendre került a nyilvánosság jelenének és jövőjének kérdése is. Az elnökség ezzel kapcsolatban egyelőre csak elvi álláspontját fogalmazta meg, a konkrét javaslatokat várhatóan jövő szerdai ülésén dolgozza ki. Az elnökség a most megfogalmazott alapelvek szerint arra törekszik, hogy a korábban az állampárt irányítása alatt álló, a pártállam hatalmi centrumának közvetlenül alárendelt nyilvánosság-médiák önállóságát megerősítsék, biztosítsák gyámkodástól mentes, demokratikus működésüket. Az elnökség azon az állásponton van, hogy a nyilvánosság központi orgánumait áttekinthető, ellenőrizhető társadalmi felügyelet alá kell helyezni. Olyan felügyeleti rendszer kialakítása a cél, amely az egész nemzet, a társadalom általános érdekeit figyelembe veszi, s kizárja, hogy bármely párt kisajátítsa a sajtót. Tóth András egy, a pártvagyon körül kialakult vitáról számolt be. Elmondta, hogy november 3-án az MSZP vezetősége levelet kapott a Ribánszki-féle MSZMP-szerveződéstől. Ebben felszólítják az MSZP-t, hogy kezdjen tárgyalásokat az MSZMP-vel a ,,rendezetlen vagyoni kérdésekről,,. (folyt.köv.)
1989. november 10., péntek 18:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|