|
|
|
|
|
|
|
|
Vita az MSZMP vezetői között (SZER, Világhíradó)
- A Magyar Szocialista Munkáspártnak - ahhoz, hogy hatalmi
helyzetét megőrizze, és ahhoz hogy valamit vissza próbáljon
szerezni elveszített tekintélyéből - csak két következetes útja
kínálkozik. Az egyik az erős kéz, az erőszakos rendcsinálás, a
másik a következetes, a lakosság részéről elfogadott és támogatott
reformpolitika.
A két irányzat képviselői közül egyik csoportnak sem könnyű azonban
a helyzete. A rendcsinálók megzavart sorokkal, és vezér nélkül
állnak. Következetlen és kapkodó politikájával Grósz Károly már
előttük is lejáratta magát, de ezen felül tudják azt is, hogy a
rendteremtés ma már olyan súlyos társadalmi megrázkódtatással
járna, hogy a vihar őket magukat is elsodorná.
Nehéz a helyzete azonban a reformok híveinek is. Nekik egy
többségében konzervatív, még Kádár idejéből fennmaradt, és
grószistákkal kiegészített Központi Bizottságot kellene maguk mellé
állítani...
|
|
|
|
|
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (2. rész)
|
A független képviselők csoportja az ülésen tájékozódott az MSZMP Központi Bizottságának az alkotmány koncepciójával kapcsolatos állásfoglalásáról is. Fejti György szóbeli előterjesztését követően a képviselők számos kérdést intéztek a Központi Bizottság titkárához, s többen véleményt is mondtak a tervezetről. Varga Imre (országos lista) üdvözölte, hogy az MSZMP felülvizsgálta téves gyakorlatát, s lehetőséget kínál a hatalom gyakorlásának megosztására. Emlékeztetett arra, hogy volt olyan időszak az elmúlt négy évtizedben, amikor a bíróságok a politikai gyilkosságok eszközévé váltak. Ezért kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az alkotmány garantálja a bíróságok függetlenségét. Nehezményezte, hogy a koncepció nem foglalkozik a rendőrséggel és a honvédséggel, véleménye szerint ezek a szervezetek nem függhetnek egyetlen párttól sem, mert ez ellentétes lenne a demokrácia alapelveivel. Indítványozta, hogy a nemzetiségek és a vallások képviselői kapjanak vétójogot a Parlamentben. Avar István (Budapest) a koncepcióban rögzített államformával, a népköztársasággal kapcsolatban megjegyezte: az elmúlt 40 évben számtalanszor hivatkoztak arra, hogy a nép nevében cselekszenek, amikor súlyos visszaéléseket, törvénysértéseket követtek el. Ezért szerinte a társadalom többsége számára megnyugtatóbb lenne a köztársaság elnevezés. Benjámin Judit (Budapest) rámutatott: a rend érdekében kívánatos sürgetni az alkotmány törvényerőre emelését. Séra János (Komárom megye) ellenezte a vétójog bevezetését, mint mondotta: a népszuverenitást megtestesítő Parlamentet nem korlátozhatja egyetlen szervezet sem. Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) szorgalmazta, hogy az alkotmány-koncepcióban markánsabb megfogalmazást kapjanak az állampolgári kötelességek. A képviselői észrevételekre adott válaszában Fejti György kiemelte: a félelem nélküli életet, mint a demokrácia egyik alapvető jellemzőjét, a párt is fontosnak tartja. Kívánatos lenne, ha az alkotmányozás folyamata a közmegegyezést segítené elő, annál is inkább, mert a pártnak a monolitikus hatalmi struktúra folyamatos lebontása a célja. A honvédség államjogi szerepének tisztázása elodázhatatlan kérdés, ugyanakkor - mutatott rá - a közvetlen pártirányítás a hadseregnél megszűnt, s ennek nem mond ellent az, hogy a tiszti állomány tagjainak 75 százaléka kommunista. (folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 15:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|