|
|
|
|
|
|
|
|
Vita az MSZMP vezetői között (SZER, Világhíradó)
- A Magyar Szocialista Munkáspártnak - ahhoz, hogy hatalmi
helyzetét megőrizze, és ahhoz hogy valamit vissza próbáljon
szerezni elveszített tekintélyéből - csak két következetes útja
kínálkozik. Az egyik az erős kéz, az erőszakos rendcsinálás, a
másik a következetes, a lakosság részéről elfogadott és támogatott
reformpolitika.
A két irányzat képviselői közül egyik csoportnak sem könnyű azonban
a helyzete. A rendcsinálók megzavart sorokkal, és vezér nélkül
állnak. Következetlen és kapkodó politikájával Grósz Károly már
előttük is lejáratta magát, de ezen felül tudják azt is, hogy a
rendteremtés ma már olyan súlyos társadalmi megrázkódtatással
járna, hogy a vihar őket magukat is elsodorná.
Nehéz a helyzete azonban a reformok híveinek is. Nekik egy
többségében konzervatív, még Kádár idejéből fennmaradt, és
grószistákkal kiegészített Központi Bizottságot kellene maguk mellé
állítani...
|
|
|
|
|
|
|
A szovjet-magyar kapcsolatok
|
London, 1989. március 3.(BBC) - Ha Magyarország mondjuk 5 évvel ezelőtt állt volna elő mostani változtatási javaslataival, a Kreml vezetőinek valószínűleg minden haja szála égnek állt volna. Öt év alatt azonban sok minden megváltozott. Mihail Gorbacsov vezetése alatt a Szovjetunió mind politikai, mind társadalmi téren fontos reformokat vezetett be, Magyarország pedig mint egy modellként szolgál a Szovjetunió számára. így tehát Németh Miklós moszkvai látogatása mindkét fél számára nagy horderejű. A magyar vezetőket nyilván rendkívüli mértékben foglalkoztatja, hogyan vélekedik a Kreml a magyarországi folyamatokról, hiszen a legutóbbi reformhullámot a Szovjetunió törte le 1956-ban. A Szovjetuniót pedig nyilván érdekli, hogy mi történik Magyarországon. Moszkva ez idáig jóindulattal szemlélte a magyarországi változásokat. Amikor Alekszandr Jakovlev, Gorbacsov egyik közeli szövetségese novemberben Budapesten járt, a magyar kormány éppen jóváhagyta a többpártrendszer bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot. Jakovlev a fejleményre azzal reagált, hogy minden társadalom maga határozza meg, milyen pártrendszert akar. Nemcsak a politikusok, hanem a szovjet akadémikusok is pozitívan állnak a magyarországi többpártrendszer lehetőségéhez. Oleg Bogomolov akadémikus például a budapesti rádió interjújában olyan értelemben nyilatkozott, hogy a Brezsnyev-doktrina immár elvesztette létjogosultságát, senkinek sincs monopóliuma az igazságra. Magyarország az elmúlt hónapokban egyre erőteljesebben határolódik el az oroszoktól. November 7-e most már nem nemzeti ünnep. Mérlegelik, hogy a nép szót törlik a Magyar Népköztársaság megjelölésből, sőt az is felmerült, hogy a kommunista vörös csillag helyett a Szent István koronát használnák Magyarország emblémájaként. Ezeken a szimbolikus változtatásokon kívül a magyar kommunisták egyre inkább hajlandók az ellenzék véleményét is kikérni az ország ügyeit illetően. így tehát Németh Miklós moszkvai tárgyalásainak nagy figyelmet szentelnek a Szovjetunióban. Kétségtelen azonban az is, hogy a magyar miniszterelnök is odafigyel a Kreml Magyarországgal kapcsolatos véleményére. +++
1989. március 3., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|