|
|
|
|
|
|
|
|
Vita az MSZMP vezetői között (SZER, Világhíradó)
- A Magyar Szocialista Munkáspártnak - ahhoz, hogy hatalmi
helyzetét megőrizze, és ahhoz hogy valamit vissza próbáljon
szerezni elveszített tekintélyéből - csak két következetes útja
kínálkozik. Az egyik az erős kéz, az erőszakos rendcsinálás, a
másik a következetes, a lakosság részéről elfogadott és támogatott
reformpolitika.
A két irányzat képviselői közül egyik csoportnak sem könnyű azonban
a helyzete. A rendcsinálók megzavart sorokkal, és vezér nélkül
állnak. Következetlen és kapkodó politikájával Grósz Károly már
előttük is lejáratta magát, de ezen felül tudják azt is, hogy a
rendteremtés ma már olyan súlyos társadalmi megrázkódtatással
járna, hogy a vihar őket magukat is elsodorná.
Nehéz a helyzete azonban a reformok híveinek is. Nekik egy
többségében konzervatív, még Kádár idejéből fennmaradt, és
grószistákkal kiegészített Központi Bizottságot kellene maguk mellé
állítani...
|
|
|
|
|
|
|
Az Állami Vagyonügynökség sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1990. június 1., péntek - Az Állami Vagyonügynökségnek a
jövőben a kormányzat részeként kellene működnie, ügyvezető
igazgatóját, illetve az igazgatóság tagjait azonban a Parlament
választaná meg - hangsúlyozta Tömpe István, az Állami
Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján.
A Vagyonügynökség létrehozásakor is ilyen elképzelés volt de abban az időben a Parlament és a kormány között bizalmi válság alakult ki, az Országgyűlés nem fogadta el a javaslatot. Napjainkra viszont igazolódott, hogy a privatizáció ellenőrzésekor az ügynökségnek napi kapcsolatban kell állnia a szakminisztériumokkal. Mindez megoldódna, ha a jövőben a vagyonügynökség a kormányzati munka részese lenne. A Parlamentnek viszont hatásos ellenőrzést biztosítana, ha az Országgyűlés választaná a Vagyonügynökség vezetőit. A külföldi, nyugati példák is azt bizonyítják, hogy hatásos parlamenti kontroll mellett ment végbe a privatizáció. Az Országgyűlésnek kellene meghatározni, hogy a privatizáció során befolyt pénz a költségvetést, vagy a vállatot táplálja. Az ÁVÜ megítélése szerint ennek az összegnek a gazdaság általános fellendítését kell szolgálnia, s ettől függetlenül indokolt kezelni az államadósság problémáját.
Tömpe István elmondotta, hogy a március 1-jétől tevékenykedő vagyonügynökség még kevés tapasztalatot szerzett és szerepkörét a hibákon keresztül tanulja, formálja. Az esetek többségében állami érdekeket képviseltek, ugyanakkor a privatizációban érintett vállalatok vezetőivel megegyezésre törekedtek és erre törekszenek a jövőben is. A privatizáció egyik jó példájaként említette meg az IBUSZ Rt. tervezett nyilvános privatizációját, majd tőzsdei bevezetését. Egy másikról, a Vegytek példájáról szólva annak vegyesvállalati elképzelésével kapcsolatban hangsúlyozta: ez a vállalatalapítás is bizonyítja, hogy az ÁVÜ nem megvétózni akarja az egyes privatizációkat, az ennek kapcsán jelentkező vállalatalapításokat, hanem a legoptimálisabb megoldást keresi. Ugyanilyen álláspontból vizsgálják a Ganz Danubius Hajóépítő Rt., és az Ikarus körül kialakult helyzetet is. (folyt. köv.)
1990. június 1., péntek 17:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|