|
|
|
|
- A népszavazásról - 12. folyt.
|
- Igen, Forgách úrnak annyira tetszik ez az érvelés, hogy itt a televízióban szerepeltünk együtt, mármint ő meg én, és ott is elmondta ezt a remek érvet, amiben az a vicces, hogy Tölgyessy Péterrel és Sólyom Lászlóval együtt ő írta alá ezt a megállapodást, pontosan kéne elvileg ismernie, hogy mi van a megállapodásban. A megállapodásban szó sincs erről. A megállapodásban az van, mármint a háromoldalú tárgyalásokat megelőző a tárgyalásokra vonatkozó megállapodásban, hogy a tárgyalások időtartama alatt nem lehet tárgyaláson kívüli eszközöket alkalmazni. Miután mi nem írtuk alá a megállaodást, és a tárgyalás lezárult, semmiféle kötöttség nincs, ami érvényes lenne a mi magatartásunkra. Tehát abszolut téved, ha jóhiszemű vagyok, azt kell mondanom, hogy téved Forgách úr, amikor ezzel érvel. Ez a dolog nem stimmel. Na most ha már róla esik szó, ugye azt is el szokták mondani, és talán ez a kérdés most is elhangzana, mert ezt is, úgy tudom, megfogalmazta a Népszabadságban, hogy nem is igaz a kétszázezer aláírás, alig több mint százezer. - Igen. Éppen ezért, érvénytelen. - Igen, ezt nagyjából elsütötte, és tulajdonképpen azzal vádolt bennünket, hogy törvénytelenségeket követünk el, mert kiskorúakkal is aláírattuk az aláíróívet. Végül is, aki hallgatja a rádiót, vagy aki egyáltalán látta, hogy hogy folyik ez az aláírásgyűjtés, pontosan tudhatja, hogy egyszerűen technikai mód nincs arra, hogy ellenőrizzék, hogy ki ír be valós adatot. De egyszerűen nevetséges ez a vád, és ráadásul azért is tartom nevetségesnek, mert akárhogy és akármint, több mint százezer hiteles aláírás van. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy hány nem hiteles. - Nem teremtettetek politikailag bizonytalan légkört a népszavazás kiírásával, hiszen az ellenzéki pártok egymás között sem mind értenek egyet a kérdésben? (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|