|
|
|
|
Négyezer fiatal állás nélkül (1. rész)
|
1989. február 5., vasárnap - Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal összesitése szerint a tavaly végzett 130 ezer fiatal közül az év végéig mintegy 4000-4200-an nem találtak maguknak munkahelyet. Nagyobbrészt azok maradtak állás nélkül, akik semmiféle szakképesitéssel nem rendelkeznek, de voltak olyanok is, akik a lehetőségeket meghaladó elvárásaik miatt nem tudtak addig még munkahelyet választani.
A pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeit a munkaerő-keresletben és -kínálatban országszerte tapasztalható változások, a területenként, szakmánként eltérő munkáltatói igények határozták meg. Mivel a vállalatok ma már nem általában a létszámuk bővitésére, hanem jól képzett szakembergárdájuk megerősitésére törekszenek, érthető, hogy a legkönnyebben és a legrövidebb idő alatt a szakmunkásképzőt végzett fiatalok álltak munkába. A szakképzetlenek iránt folyamatosan csökkenő kereslet pedig nagymértékben megnehezitette azoknak a dolgát, akik minden szakismeret nélkül kerestek állást. Ez a segéd- és betanitott munkát keresők mellett tovább szükitette a gimnáziumot végzettek választási lehetőségét is az adminisztrativ munkakörökben; a számukra felkinált ,,iróasztalos,, állások száma messze elmaradt a végzősők létszámától. A korábbi évektől eltérően a külkereskedelmi vállalatok is egyre kevesebb munkaalkalmat ajánlanak a gimnazistáknak, akik egyébként is sok helyütt csak meghatározott időre szóló szerződéssel jutottak irodai munkához. A gimnáziumot végzetteket nagyobb arányban az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények, valamint a kereskedelmi vállalatok vettek fel, de a gimnázium után tovább tanulóknak csaknem a fele igy is csak fizikai munkakörökben tudott elhelyezkedni. A bank- és adórendszer változása következtében megnőtt viszont az érdeklődés a közgazdasági szakközépiskolát végzettek iránt, ugy tünik, hogy egyre kapósabbak a pénzügyekben jártas fiatalok. A friss diplomások elhelyezkedési lehetőségeit elsősorban a területi különbségek határozták meg. Számos megyében és városban jóval több müszaki és gazdasági szakembernek tudnának állást biztositani, mint ahányan jelentkeznek, igen nagy a pedagógushiány a kisebb településeken, de még a városokban is sok üres állás várja a matematika-, fizika- és nyelvszakos tanárokat. A legtöbb pályakezdő - több mint egyharmaduk - az iparban találta meg első munkahelyét, bár valamelyest csökkent az ipari vállalatok és intézmények kereslete a végzősök iránt. (folyt.)
1989. február 4., szombat 16:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|