|
|
 |
|
 |
Magyar Jogász Szövetség - Alkotmánykoncepció (1. rész)
|
1989. január 24., kedd - A Magyar Jogász Szövetség elnöksége összességében támogatja az új alkotmány szabályozási koncepcióját, ám egyes részkérdések további átgondolását javasolja - fogalmazták meg a testület keddi, kibővített ülésén. A jogászság képviselői a társadalmi szervezetek közül elsőként mondtak véleményt a koncepcióról.
A tanácskozáson Kilényi Géza igazságügyminiszter- helyettes
adott áttekintést az új alkotmány előkészítésének menetéről. Mint
mondotta: az eddigi viták tapasztalatainak figyelembevételével e
hónap végéig elkészül a szabályozási koncepció végső szövege, ami
februárban politikai testületek elé kerül. A végleges változatot
eljuttatják az országgyűlési képviselőkhöz, hogy időben
felkészülhessenek a parlament márciusi ülésszakára, amelynek
napirendjén szerepel e koncepció is. Az Országgyűlés
állásfoglalásának megfelelően kezdenek hozzá az Igazságügyi
Minisztériumban a tervezet megszövegezéséhez. E munkát június végéig
befejezik, s a második félévben széles körű társadalmi vitára
bocsátják a tételes javaslatot. A tapasztalatok alapján átdolgozott
szövegről dönt majd a parlament. A miniszterhelyettes szerint -
politikai döntéstől függően - már ez év decemberében az Országgyűlés
elé kerülhet az új alkotmány tervezete. Elfogadása esetén minden
bizonnyal népszavazás szentesíti majd az alaptörvényt.
Az alkotmány előkészítésével egyidőben a szakemberek néhány
olyan nagy jelentőségű törvényjavaslat kidolgozásához is
hozzáláttak, amelyeket még az alkotmány előtt az Országgyűlés elé
kell terjeszteni. Az elképzelések szerint még az idén módosítják a
választójogi törvényt, ám az új szabályok csak az 1990-es
választásokra vonatkoznak. Az új választójogi törvényt majd az
alkotmány hatálybalépését követően terjeszti a kormány a Parlament
elé. Lehetséges, hogy a jelenlegi alkotmányt is módosítják,
elképzelhető például, hogy az ország népe már ebben az évben dönt a
köztársasági elnök személyéről.
Kilényi Géza ezt követően az eddig lezajlott testületi viták
tapasztalatairól tájékoztatta a jogászszövetség elnökségét. Utalt
arra, hogy megfogalmazódott: az új alaptörvény Magyarország
Alkotmánya címet viselje. Erősíteni kell jogi jellegét, az Alkotmány
egyértelműen jogszabály, nem pedig politikai deklaráció. (folyt.
köv.)
1989. január 24., kedd 17:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar Jogász Szövetség - Alkotmánykoncepció (2. rész)
|
Minden fórumon megegyeztek abban, hogy a készülő alaptörvénynek
a jelenleginél terjedelmesebbnek kell lennie, anélkül, hogy vállalná
a részletkérdések szabályozását. Ezekről az úgynevezett
alkotmányjogi törvények rendelkeznek, amelyek annyiban különböznek
majd a törvényektől, hogy elfogadásukhoz nagyobb szavazatarány
szükséges.
Az eddigi vitákban elhangzottak szerint az alkotmány ne csak
jogokat deklaráljon, hanem a garanciákat is határozzon meg; bizonyos
jogokat bíróság, adott esetben az alkotmánybíróság előtt lehessen
érvényesíteni. Szakítani kell azzal az eddigi szabályozással,
miszerint az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő
összes jogot. A jövőben a Parlament hatalma nem lehet
korlátozhatatlan. Mint a legfelsőbb népképviseleti testület,
törvényeket alkosson, határozza meg a kormányzati tevékenység fő
irányait, ellenőrizze a kormányzati szervek működését, ám nem veheti
el a Minisztertanácstól az államélet operatív irányítását. Az
országgyűlési képviselők választásánál a jövőben olyan megoldást
kell keresni, hogy a területi elv mellett egyéb érdekekek is
kifejezésre juthassanak.
A miniszterhelyettes elmondta: az eddigi viták során mindegyik
testület támogatta az érdemi jogosítványokkal rendelkező
köztársasági elnöki funkció bevezetését. Elfogadták azt az
elképzelést is, hogy a parlament csak a miniszterelnököt válassza
meg, s a kormány elnöke saját maga döntsön munkatársai személyéről.
Amellett foglaltak állást, hogy az emberi és állampolgári jogokat,
illetve kötelességeket az alkotmány második fejezetében kell
megfogalmazni.
Az ügyészi szervezet jövőjéről szólva Kilényi Géza három
változatot ismertetett. Az első szerint az ügyészségek helyzete és
feladatköre nem változna. A másik variáció értelmében a legfőbb
ügyész alkotmányjogi helyzete megegyezne a jelenlegivel, ám a
szervezet tevékenységi köre szűkülne; a harmadik változat szerint
pedig az Igazságügyi Minisztérium szervezetébe integrálódna.
Az elnökségi ülésen éppen az utóbbi témáról bontakozott ki a
legnagyobb vita. A résztvevők többsége úgy vélte, hogy az
ügyészségek az elmúlt évtizedekben betöltötték feladatukat, s
lényeges átalakításuk szükségtelen. Ellentétes nézetek hangzottak el
az ombudsman, az állampolgári ügyek szószólója intézményének
létesítéséről, és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jövőbeni
feladatairól is.
(folyt.köv.)
1989. január 24., kedd 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar Jogász Szövetség - alkotmánykoncepció (3. rész)
|
A jogászok több javaslattal éltek. Felvetődött például, hogy a
bírák ne lehessenek országgyűlési képviselők. Meg kell szüntetni az
elöljáróságokat; a közös tanácsok a jövőben csak a valóban közös
ügyekben döntsenek, minden más az egyébként önálló tanácsok
hatáskörébe tartozzon.
A választásokkal kapcsolatban elhangzott, hogy a szavazatok
összeszámlálása nyíltan történjen. Világosan meg kell fogalmazni,
hogy az országgyűlési képviselők a Parlamentben, illetőleg a
képviselői minőségükben kifejtett munkájukért tartoznak
felelősséggel, s le kell szögezni, miről kötelesek beszámolni.
Egyesek az alkotmány elfogadását 4/5-ös szavazattöbbséghez kötnék, s
megszüntetnék az országos listát.
A tanácskozás végén Kilényi Géza ígéretet tett arra, a
minisztérium alkotmányelőkészítő kodifikációs titkársága minden
elhangzott észrevételt, javaslatot megvizsgál, s azokról
tájékoztatja a döntéshozó szerveket. (MTI)
1989. január 24., kedd 17:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|