|
|
 |
|
 |
Román szigor
|
(Ara Kovács Attila)
München, 1989. február 3. (SZER, Világhíradó) - A menekültprobléma
kiéleződése miatt megszigorodott a román vámszervek magatartása a
román-magyar határon.
- Aki ismeri a magyar-román határon immár több éve, ha nem több
évtizede uralkodó viszonyokat, annak nem mond semmi újat ha a
turisták és a családlátogatásra érkezők nehézségei kerülnek szóba.
Nem kevesen vannak ilyenek. És az elmúlt esztendőkben 800 ezer és 1
millió között mozgott az Erdélybe, illetve Romániába látogató
magyar állampolgárok száma. Ezek az emberek azt is tudják, mint
ahogy az erdélyi magyarok előtt sem titok, hogy a bukaresti
csúcspolitika logikája alapján mindegyik nagy-, vagy kispolitikai
helyzetmódosulás többek között a vámszerveknél is érezteti hatását.
A Magyarországon rövidesen felállítandó menekülttáborok hallatán
valamennyi átkelőhelyen módosult a román vámszervek magatartása.
Igaz, a jelek szerint ideiglenes jelleggel. Eleddig - tekintettel a
senki előtt sem titok általános nyomorra - a román szervek
különösebben nem akadályozták az élelmiszerek és egyéb javak és a
gyógyszerek bevitelét az országba. Különösen, ha afféle
figyelmességekkel is kedvükbe jártak az utazók, mint a Kent
cigaretta vagy a kávé, illetve a személyes megrendelés alapján
szállított antibiotikumok.
Az eltelt három hétben azonban több helyütt kiszóratták a
turistákkal a hozott élelmet, illetve jobbik esetben
visszafordították őket. A jelek arra utalnak, hogy a Ceausescu
születésnapját, tehát január 26-át közvetlenül megelőző időszakban
volt olyan nap, hogy az utazók - főként a személykocsival utazók -
40-50 százalékának nem sikerült elsőre a belépés Romániába. S ha
eddig a Romániából visszatérők poggyászában és zsebeiben leveleket,
dokumentumokat, kazettákat vagy filmeket kerestek, akkor a már
említett időszakban elsősorban ruhák után kutattak. A nyár vagy ősz
óta a romániai menekültként Magyarországon élők ruháiról van szó.
Azokéról, akik annak idején érthető okokból kerülve a feltűnést,
legtöbbször poggyász nélkül vágtak neki az útnak.
A beszámolók arról is szólnak, hogy nemegyszer a magyar
állampolgárságú utazó saját holmiját is visszatartották "van
maguknak elégi" - felkiáltással. S olykor megtoldva némi
fenyegetéssel is, melyet állampolgárságra való tekintet nélkül
vehetett magára minden magyar. +++
1989. február 3., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|