Rendszerváltás és az MTI

	Szociáldemokraták országos értekezlete Szegeden (1. rész)
1989. szeptember 16., szombat - Az MSZDP egy párt legyen egy névvel, egységes tagsággal, közösen választott vezetéssel, főtitkárral, egy helyre összpontosuló pénzügyi irányítással - olvasható azon irányelvek között, amelyeket a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vidéki szervezeteinek országos értekezletén szombaton Szegeden a vasutas művelődési házban a résztvevők jóváhagytak. Szerepelt továbbá az egység megteremtésére vonatkozó irányelvekben az is, hogy a vidéki szervezetek rendelkezzenek bizonyos önállósággal politikai arculatuk, gazdálkodási szabályaik kialakításában. Vezető csak demorkatikusan választott, tiszta erkölcsű ember lehet. Az MSZDP legfontosabb feladata pedig jelenleg a párt építése, az egység kialakítása, határozott programok megfogalmazása. Az olykor indulatoktól sem mentes hozzászólások után vették az irányelvek közé a következő három állásfoglalást: aktivizálni kell a hallgatag többséget; Révész András a novemberi kongresszusig pozíciójában megerősítve töltse be az MSZDP elnöke tisztét; a párton belüli platformok, szárnyak kapjanak egységesített címlistát szervezeteikről és vezetőikről. Az egység irányelveinek vitájában több hozzászóló élesen bírálta a párt egyes fővárosi vezetőinek magatartását. Egyben megkérdőjelezték ezen személyek vezetővé választását, s firtatták: kinek a megbízásából kerültek az adott posztra. Mások azt hangoztatták, hogy a párton belüli - elsősorban a vidék és a főváros közötti - feszültségek feloldása nélkül nem alakulhat ki egység. Lehetnek különböző nézetek, platformok, de a párt alapelveit és működési szabályzatát minden MSZDP-tagnak be kell tartania. Az értekezleten elfogadták az MSZDP helyzetéről szóló állásfoglalást. Ez kimondja: minden tagtárs önzetlen, hatékony munkájára szükség van ahhoz, hogy újra életre keljen a párt. Leszögezi az állásfoglalás azt is, hogy szocdem sajtó nélkül az MSZDP nem képes politizálni. A párt a választási küzdelemben győzni akar, de a valóság talaján kíván maradni. Az idő rövidsége miatt csak nagyvonalakban vitatták meg a résztvevők a szakszervezetek és az MSZDP viszonyát, a munkás érdekképviselet megvalósításának lehetőségeit. A szakszervezetekkel kapcsolatban megoszlottak a vélemények, ugyanis egyesek szerint egy tőről fakad a szociáldemokrata és a szakszervezeti mozgalom, tehát egy egységes szakszervezeti mozgalmat nem törhet meg az MSZDP.(folyt.köv.) 1989. szeptember 16., szombat 17:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Szociáldemokraták országos értekezlete Szegeden (2. rész)
Mások viszont, nem tagadva a tárgyalások szükségességét, élesen bírálták a SZOT vezetőjét, és elképzelhetőnek tartották saját szakszervezetek létrehozását az egyes pártokban. Ruttner György, az MSZDP Országos Vezetőségének tagja külpolitikai tájékoztatójban kifejtette: itthon és külföldön is vállalni kell a szociáldemokrata párt értékeit. Azt, hogy a párt úgy baloldali, hogy nincs köze az MSZMP-hez. Erről az ország lakosságát is meg kell győzni. A belpolitikai élet fontos eseményeit ugyancsak címszavakban érintették a hozzászólók. Ábrahám László ügyvéd, a HNF Csongrád megyei elnöke arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy az országban az elsők között függetlenítette magát az MSZMP-től a népfrontmozgalom Csongrád megyében. Egyúttal a népfront támogatását ajánlotta a szociáldemokratáknak. Az agrárpolitikai kérdésekkel kapcsolatban az értekezlet döntött abban, hogy javasolja vezetőségének: Takács Ferencről, a legnagyobb szociáldemokrata egyéniségek egyikéről nevezzenek el a párton belül agrártagozatot. (folyt.köv.) 1989. szeptember 16., szombat 17:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A szociáldemokraták országos értekezlete Szegeden (3. rész)
Az értekezlet résztvevői véleményezték Király Zoltán országgyűlési képviselő köztársasági elnöki posztra jelölését. A 30 vidéki szavazó közül 25-en egyetértettek a jelöléssel, négyen tartózkodtak, egy személy pedig ellenezte. A 11 fővárosi szociáldemokrata közül hatan egyetértettek a jelöléssel öten pedig ellenezték. Délután munkásgyűléssel folytatódott a rendezvény. A Szociáldemokrata Párt Országos Vezetőségének tagjai, Ruttner György és Fischer György egyebek között arról beszéltek, hogy a jelenlegi kormány alkalmatlan feladatának ellátására. Az ország a szakadék szélén áll, a gazdaság helyzete sürgős intézkedéseket követel. Erre a kormány képtelen, ezért - javasolták - mondjon le, helyét ideiglenes kormány vegye át. Ugyancsak lemondásra szólította fel a kormányt Kovács Mózes választmányi tag, aki a munkásegységet hangoztatta. Bottyán Kiss Mihály, a Munkás újság szerkesztője és kiadója az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtését szorgalmazta. Király Zoltán programbeszédében kijelentette: ebben az országban tízezres méretű személycserékre van szükség a vezetők körében ahhoz, hogy valódi demokrácia valósulhasson meg. Hitetlenség jellemzi ma az emberek többségét. De ez nem az ő bűnük, hanem azoké, akik kemény diktatúrával ilyenné formálták őket. A munkásgyűlés korábbi előadóinak a kormányt bíráló véleményéhez kapcsolódva leszögezte: le lehet ugyan váltani ezt a kormányt, de nincs értelme, mert nem tud senki jobbat alakítani ma helyette. A mostani kormány már nem az MSZMP kormánya, de még nem is a népé. Azt a politikai összefonódást, amely az elmúlt évtizedekben a pártot és az államot jellemezte, már megszüntette az ország. Ennek az átmeneti kormánynak meg vannak számlálva a hónapjai és azzal a gyakorlattal együtt vész el a történelem süllyesztőjében, amelyet képviselt, s megvalósított az elmúlt négy évtizedben. Király Zoltán szólt arról, hogy talán túl gyorsan peregtek az események, s ezért az új pártoknak még kevés a tagja. Az emberek bizonytalanok, a vidék mozdulatlan. Milliós tömegekből még hiányzik az ellenzéki gondolkodásmód. (folyt.köv.) 1989. szeptember 16., szombat 19:04
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A szociáldemokraták országos értekezlete Szegeden (4. rész)
Ezért is fontosnak tartotta a Szociáldemokrata Párt rendezvényét. Ha ez a párt le tudja vetkőzni azokat az ellentmondásait, amelyek január óta megosztják, valóságos tömegbázisra számíthat vidéken - mondotta. A köztársasági elnöki posztról szólva kifejtette: a magyar demokrácia alappillérre a hatalommegosztás. Abban korábban mindenki egyetértett, hogy erre az intézményre szükség van, ám amikor személyek neve került szóba, az ellenzék egyes körei azt a nézetet képviselték, hogy ne a nép válasszon köztársasági elnököt, hanem az új parlament. Ha mint esetleges jelöltként kell szólnia, akkor számára elvileg mindegy, hogy a nép vagy az új parlament választ. Mert az új Országgyűlés szerinte 90 százalékában a népet fogja képviselni. Annak az ortodox kommunista pártnak, amely most szerveződik Grószék, Ribánszkiék, s a különféle Berecz-frakciók egyesítésével, nem lesz létjogosultsága. A nagy tapsot kiváltó kijelentés után Király Zoltán a katonai, politikai szövetségek (NA TO, Varsói Szerződés) Európában történő megszüntetésének lehetőségéről beszélt, arról, hogy Magyarország vagy semleges országként, vagy az Európai Unió tagjaként lehessen jelen az európai közösségben. Jóléti, demokratikus Magyarországot akarunk - fejezte be előadását. (MTI) 1989. szeptember 16., szombat 19:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »