|
|
|
|
Pozsgay Imre látogatása Csongrád megyében (2. rész)
|
A legtisztességesebb dolog, ha azzal a saját megnyilatkozásommal kezdem - mondotta bevezetőben -, ami különösen mélyen érintette a magyar társadalmat és ilyen, vagy amolyan indulatokat is fölkavart. Az 56-os eseményekről, azok megítéléséről van szó. Annak a bizottságnak, amelynek vezetője lehetek, s személy szerint magamnak is, az a célja, s ez - remélem - egybeesik mind a pártnak, mind pedig a népnek, a társadalomnak azzal a legfőbb céljával, hogy úgy lépjünk tovább egy megújító, sorsfordító korszak küszöbén, hogy közben megoldjuk a nemzeti megbékéléssel kapcsolatos feladatainkat is. Tudjuk azt is, hogy némely eseményről, ha eleven ügyről van szó, legyen bár 30-32 év mögöttünk a megtörténtek óta, újra meg újra ítéletet kell alkotnunk. Mi olyan nemzet vagyunk, amely dicsőséget szerzett magának Európában, nélkülünk szegényebb lenne a világ, de nem mindig jó sorsot kaptunk viszonzásul. Nem egyszer esett meg velünk a történelemben - s jó lenne, ha ez most nem ismétlődne meg - hogy gödörből kellett kikapaszkodnunk, s mikor véres körmökkel, már-már a gödör peremére jutottunk, újra ráléptek a kezünkre, s visszazuhantunk. Ezt nem kellene most megérni. Ezért tisztázni kell problémáinkat, ügyeinket ahhoz, hogy ismét emelkedő nemzet lehessünk. Ahhoz, hogy az egyetemes népi együttlét meglegyen, néha látszólag megosztó jellegű vitákba is bele kell mennünk. Ez történik napjainkban. És nemcsak az 56-os események dolgában. A vita azzal indult: nem vagyunk eredményesek. Hogy immár másfel évtizede nem tudjuk megoldani alapvető problémáinkat, s ez a nép bőrére megy. A nép egyelőre türelemmel, bár növekvő elégedetlenséggel kérdezi: ki a felelős? Én ezt tartom az alapvető problémának. A népnek azt is tudnia kell, hogy mi történt az országban negyven éven keresztül. A történelmi bizottság ennek tisztázását kapta feladatul, s azt is, hogy kutatásainak eredményeit hozza nyilvánosságra. Kinek-kinek életútjából, elkötelezettségéből, megélt élményeiből adódóan a legkülönbözőbb ítéletei alakulhattak ki, s ebben legyünk toleránsak egymással. (folyt.köv.)
1989. február 3., péntek 20:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|