Rendszerváltás és az MTI

	Tiranai beszélgetések IV.(1.rész)
Tirana, 1989. február 3. (MTI-Panoráma) - Albánia sajátos útja kétségkívül sajátos eredményeket hozott. Így még ma is hiányoznak olyan - luxusnak tekintett - dolgok, mint a személykocsi, a nyaraló, külföldi utazások, vagy számtalan közfogyasztási cikk, amelyek Európa más tájain megszokott dolgok. Vendéglátóim elmondták, hogy ezekre egyszerűen nem volt, s most sincs pénz. A fő cél:mindenkinek legyen ruhája, munkája, és ne éhezzen senki. Az egyenlősdiség elve mellett azonban lehetőség van arra, hogy aki - a mindenütt hatnapos munkahét keretein kivül - plusz jövedelemre akar szert tenni, vállalkozhasson rá. A legkézenfekvőbb példa erre a mezőgazdaságban a háztáji rendszer. A jelenleg érvényes előírásokról Tirana környékén egy termelőszövetkezet vezetőségétől kaptam tájékoztatást. A pézai központ 9 település 750 családját fogja össsze. A 4100 lakosból 1500-an dolgoznak, a felsőfokú végzettségűek száma 56, az egy lakosra számított havi fizetés 150 lek. A központ szerint kevesebb mint 500 családnak van televiziója, több mint 100-nak van mosógépe, legalább 200 a hűtőszekrények száma. (Albániában ma már mind a 2500 településre eljutott a villany.) Tavaly egy lakosra számítva évi 20 kiló húsfogyasztást tudtak biztosítani, idén a cél a 30 kilogramm. A termelőszövetkezet munkájából nem láttunk sokat, viszont végigvezettek azon a múzeumon, amely őrzi a Nemzeti Felszabadítási Front alakuló kongresszusának emlékeit és lefényképezhettük azt a széket is, amelyen Enver Hodzsa foglalt helyet 1942-ben. Elmondták, hogy a háztájit családi alapon alakították ki, öntözhető területből maximum 1000, gyengébb minőségűből 1500 négyzetmétert adtak egy családnak. A termeszthető növények nincsenek szabályozva, az állatok közül azonban - nyúl kivételével - ,,négylábú állatok,, nem tarthatók. A háztájik termését főképp saját fogyasztásra használják, a felesleget a téesz felvásárolja, de a szabadpiacon is eladható. Az utazási költségek, az időveszteség miatt szinte kizárólag a ,,közösnek,, adják el a háztájik feleslegét. A háztájiban magasabbak a terméshozamok - a téesz a háztájikat vetőmaggal, műtrágyával, oltványokkal segíti. E környéken egy 4 szobás lakás építési költsége 45 ezer lek. Az építő 15-20.000 lek értékben építőanyagra szóló jegyet kap az államtól. Ezt 15-20 év alatt kell törlesztenie. Albániában semmiféle adó vagy kamat nincs. A munkahely is adhat kölcsönt 10-15 éves lejáratra. Az áttelepüléseket vagy a lakásértékesítést a tanács engedélyezi.(folyt.köv.) 1989. február 3., péntek 09:41
Vissza »

	Tiranai beszélgetések IV. (2.rész)
Az albán külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője is megerősítette: Albánia és Magyarország nem egy kérdésben eltérő álláspontot foglal el, ám ez nem lehet akadálya a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok sohasem szüneteltek, az export-import értéke 20-20 millió rubel körül alakul évek óta. Albániából mindenek előtt dohány, cigaretta, réz és réztermékek, déligyümölcs, gyógynövények, hal, kagyló, konyak és konfekció érkezik Magyarországra. Innen gépeket és berendezéseket, aluminiumot, gyógyszert, vegyianyagokat vásárolnak főként. Tiranában épül már a magyar kenyérgyár, s a közelmúltban adtak át egy magyar szénmosót. A külügyminisztérium illetékese kijelentette: nem baj, ha a Magyarországról érkező újságírók észreveszik a helyi sajátosságokat, furcsaságokat, szokatlan dolgokat, ha tudósításaikban jószándék és a háttér bemutatása a fő szándék. Nagy vidéki körutat nem tehettem Albániában, de akármerre jártam is, mindenütt találkoztam az ezen a vidéken már régóta tapasztalható fenyegetettség érzésének egyik legkézzelfoghatóbb jelével: a betonbunkerekkel. Megtalálhatóak minden település vagy fontosabb létesítmény környékén, az utak mentén. Nem egyet már benőtt a fű, látni olyat is, amelynek lőrését befalazták. Albánia az utóbbi néhány évben fontos lépéseket tett a külvilággal fenntartott kapcsolatok fejlesztésének irányába. Már rendszeres kompjárat közlekedik Durres és Olaszország között, néhány évvel ezelőtt az albán vasút a jugoszláviai Titográd felé összeköttetést teremtett az európai vasúthálózattal, s ma már 5 külföldi légitársaság gépei használják rendszeresen Tirana repülőterét. A kapcsolatok normalizálása vagy az eddig még ki nem használt albán turisztikai lehetőségek fejlődése talán a nem is olyan távoli jövőben olyan eredményeket hozhat, amelyek nyomán egy Magyarországtól alig másfél órányi repülőúttal elérhető európai ország átvitt értelemben se legyen oly messze Magyarországtól, mint mondjuk Tibet. +++ Keller Tivadar (Tirana),MTI-Panoráma 1989. február 3., péntek 10:03
Vissza »