Rendszerváltás és az MTI

	A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (3. rész)
Termelés -------- Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) a tervezett 1-1,5 százalékos növekedés helyett stagnált, értéke folyó áron - előzetes, becsült adatok alapján - 1.400 milliárd forint volt. A cserearányok javulásának hatását is tükröző GDP körülbelül 0,5 százalékkal nőtt. Az anyagi tevékenységet felölelő nemzeti jövedelem hasonlóan alakult. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az előző évinél és az előirányzottnál is kisebb volt. Kevesebb jutott beruházásra és fogyasztásra, mint 1987-ben. Ezen belül a lakossági fogyasztás csökkent, a közösségi kismértékben nőtt. A belföldi felhasználás kisebb volt a termelésnél. A kiviteli többlet, folyó áron számolva, 37 milliárd forintot tett ki, szemben az 1987. évi 6 milliárd forint behoztali többlettel. Az ipari termelés - a tervezett 1 százalékos növekedéssel szemben - lényegében az előző évi szinten maradt. Az állami iparvállalatok termelése 1 százalékkal mérséklődött, az ipari szövetkezeteké 10 százalékkal emelkedett. Bővült a magánkisipar és a nem ipari szervezetek ipari tevékenysége is. Az iparvállalatok és szövetkezetek termelésén belül az alapanyagtermelő ágazatok termelése - döntően a konvertibilis elszámolású kereslet és az értékesítési árak növekedésének hatására - 1,8 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipar lényegében ugyanannyit, az energetikai szektor - az igényeket kielégítve - 2,7 százalékkal kevesebbet termelt, mint 1987-ben. A feldolgozóipari ágazatok közül a vegyipar termelése engergetikai szakágazatok nélkül számítva 2,5 százalékkal, a gépiparé 1 százalékkal emelkedett, a könnyűiparé és az élelmiszeriparé 0,9, illetve 2,4 százalékkal csökkent. A gépipari termelés szerény növekedése úgy alakult ki, hogy a közlekedésieszköz-ipar termelése 6,1 százalékkal csökkent, a többi gépipari ágé együttesen 3,4 százalékkal nőtt. Az ipari termékek exportja 4,5 százalékkal emelkedett, elsősorban a konvertibilis elszámolású kivitel 9 százalékos bővülése révén. A konvertibilis piacokon élénkülő kereslethez, illetve kedvező áralakuláshoz igazodva elsősorban az alapanyagtermelő ágazatok - vas- és alumíniumkohászat -, továbbá a gépipar, az élelmiszeripar és egyes vegyipari ágazatok növelték kivitelüket. Az ipar belföldi értékesítése 1,9 százalékkal csökkent, ami a termelőfelhasználást szolgáló, valamint a beruházási célú szállítások visszaeséséből adódott. A belkereskedelemnek eladott termékek mennyisége 1,5 százalékkal bővült. (folyt.köv.) 1989. február 3., péntek 10:05
Vissza » Folytatásokkal »