|
|
|
|
Alkotmányozó gyűlés, népszavazás (1. rész)
|
1989. január 20., péntek - Az Országgyűlés téli ülésszakán, s azt megelőzően is többen indítványozták: a parlament alakuljon át alkotmányozó nemzetgyűléssé. Ennek jogszabályi feltételeiről kérdezte dr. Fürész Klárát, az ELTE docensét az MTI munkatársa.
- Az alkotmány elfogadására, illetve módosítására többfajta eljárás alakult ki a különböző országokban. Az egyik változat, amikor népszavazással döntenek az alaptörvényről, egy másik forma pedig az alkotmányozó gyűlés, nemzetgyűlés létrehozása. Előírhatnak külön eljárási szabályokat is, így például hazánkban is - jelenleg - kétharmados, úgynevezett minősített többség szükséges az alkotmány törvényerőre emeléséhez - emlékeztetett dr. Fürész Klára. - Az alkotmányos referendum azt jelenti, hogy a törvényhozó testület alkotja meg az alaptörvényt, ám az addig nem lép hatályba, amíg népszavazás nem szentesíti. Ezt az intézményt ismeri példul az osztrák alkotmány is. Az 1958-as francia alaptörvény úgynevezett fakultatív referendumot tartalmaz: a köztársasági elnök dönti el, népszavazásra bocsátja-e az alkotmányt, vagy sem. A referendum a szocialista országokban sem ismeretlen. Úgy fogadták el 1968-ban az NDK, 1971-ben a bolgár és 1976-ban a kubai alaptörvényt, hogy először a törvényhozó testület, majd a lakosság szavazott. - A másik lehetőség az alkotmányozó gyűlés. Ez olyan választott testület, amelynek kizárólag az alaptörvény megalkotása a feladata. Amikor ennek eleget tett, feloszlik. A történelem során az alkotmányozó gyűlés gondolata mindig akkor került előtérbe, amikor lényeges társadalmi átalakulás következett be, s a korábbi választott testület már nem volt képes új szellemű alkotmányozásra. (Így a francia forradalom első írott alkotmányát az arra a feladatra alakult nemzetgyűlés hozta létre 1791-ben; Oroszországban viszont, az 1917-es februári forradalom vívmányaként életre hívott úgynevezett dúma egy évvel később azért oszlott fel, mert a szocialista alkotmány megalkotására már nem volt képes.) - Az új alaptörvény megalkotása kapcsán hazánkban felmerül, hogy a jelenlegi képviselők, a hagyományos módon megválasztott parlament felvállalhatja-e a döntést egy ilyen jelentős kérdésben. Amennyiben nem, akkor az új választójogi törvény alapján megválasztott testület elé kerülne az alkotmány. (folyt.köv.)
1989. január 19., csütörtök 21:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|