|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (32. rész)
|
Szünetet követően az elnöklő Jakab Róbertné ismét Békesi
Lászlónak adta meg a szót, hogy a miniszter tartsa meg expozéját az
államháztartás reformkoncepciójáról. A pénzügyminiszter
bevezetésképpen elmondta: a több mint egy évtizede felbukkant
válságtünetek napjainkra széles körű gazdasági válsággá mélyültek. A
magyar gazdaságot súlyos egyensúlyi, strukturális, technikai,
technológiai és hatékonysági válság jellemzi. Ezek az összetevők
együttesen az egész gazdasági modell és annak működését jellemző
gazdaságirányítási rendszer válságaként is felfoghatók. Gazdaságunk
nehéz helyzete törvényszerűen felerősíti a társadalmi, politikai
életben jelenlévő feszültségeket, miközben azok erőteljesen
visszahatnak a gazdaság fejlődésére.
Az államháztartás és benne a költségvetés, valamint a gazdaság
általános állapota között szoros az összefüggés - mondotta. Az
államháztartás és a költségvetés pozíciói tükrözik a gazdaság
helyzetét, ugyanakkor az állam gazdálkodása, szerepvállalása
közvetlenül is hat az egész gazdaság állapotára. Evidencia ma már,
hogy a válsággal küzdő magyar gazdaságban az államháztartás, a
költségvetés is válságos állapotban van. A magyar gazdaság jelenlegi
kritikus helyzetét sokan a rossz pénzügypolitika és pénzügyi
eszközrendszer következményének tartják, fiskális és monetáris
terrorról, pénzügyi diktatúráról beszélnek. Az összefüggés nem
vitatható, ám a döntő hatás éppen fordított - hívta fel a figyelmet
Békesi László. A pénzügyi rendszer, benne az államháztartás válságát
alapvetően a gazdaság súlyos gondjai okozzák, a pénzügyi rendszer
gyengéi tehát nagyrészt következmények, miközben tagadhatatlan, hogy
egyes elemeivel és hatásaival maga is hozzájárul a gazdasági válság
elhúzódásához és elmélyüléséhez.
Mindezek egyik okozója, hogy az államháztartás a nemzeti
jövedelem több mint 65 százalékát, a bruttó nemzeti termék csaknem
60 százalékát centralizálja és osztja el újra. Ez a magas
jövedelem-átcsoportosítás kifejezésre juttatja az állam széles körű
beavatkozását a gazdaságba, a rendkívül szerteágazó állami
kötelezettségvállalásokat, a magas állami kiadásokat, az állam
túlköltekezését. A jövedelemcentralizáció nagyrészt az adóprés
erőteljes működtetésével valósul meg. Az a sajátos ellentmondás és
eddig feloldhatatlan feszültség alakult ki - folytatta -, hogy a
magyar gazdaság - ezen belül a lakosság - a dinamikus fejlődéshez
szükséges ösztönző erő, a szabad rendelkezésű, adózás után
felhasználható jövedelmek szempontjából túladóztatott, miközben az
állami kötelezettségek finanszírozásához az államháztartás bevételei
nem elégségesek. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|