|
|
 |
|
 |
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (13. rész)
|
Antalóczy Albert is az ,,erős parlament,, mellett tört lándzsát,
olyan mellett, ahol a közéletiség érdemben kifejezésre jut,
megjelennek a valóságos érdekek.
E témakör kapcsán került szóba az egy-, vagy a kétkamarás
parlament kérdése. A vélemények megoszlottak, Antalóczy Albert nem
látta indokoltnak a második kamara létrehozását, úgy vélekedett -
Szabó Istvánhoz hasonlóan -, hogy jelentősen lelassítaná a
döntéshozatalt. Köveskuti Lajos viszont a kétkamarás rendszert
tartotta megfelelőnek. Nézete szerint ez a forma javítaná az
érdekképivseleti munka hatákonyságát, egy-egy réteg véleménye a
képviselőik útján közvetlen kifejezésre juthatna. Mindehhez hozzá
tette, akár az egy, akár a kétkamarás rendszert vezetik be szivesen
látná, ha az érdekképviseletek, mint testületek jelölhetnének
képviselőket. Ehhez a véleményhez csatlakozott Szlameniczky István
is.
Magyarország gazdasági rendjének alkotmányi rögzítésével,
illetve a tulajdonviszonyok alapelveivel foglalkozva többen is
véleményt nyilvánítottak. Barabás János úgy vélte: helyes az a
vitában is kialakult álláspont, hogy a tulajdonról, a gazdaságról
szólva az alkotmány elsősorban közhatalmi jogosítványokat, jogi
megkülönböztetéseket tartalmazzon. Vastagh Pál nézete szerint a
tulajdoni formák társadalmi funkcionálásának alkotmányi
meghatározását úgy rögzítsék, hogy a különböző tulajdoni formák
működésének társadalmi hatásai ne sérthessék meg az alaptörvényben
foglalt elvek érvényesülését.
Tőkei Ferenc a közösségi tulajdonformák sokaságára való
utalásokat kevesellte a tervezetben, s javasolta: kerüljenek be a
szövegbe a magántulajdon, s - bizonyos mértékig, s nagyon pontosan
fogalmazva - a tőkés magántulajdon garanciái is. Szlamenicky István
és Köveskuti Lajos is állást foglalt a szövetkezet létrehozásának
szabadsága és annak alkotmányi rögzítése mellett. (folyt. köv.)
1989. február 20., hétfő 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|