|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
KNEB-vizsgálat az állami lakások értékesítéséről (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. január 23., hétfő - A tanácsok egyelőre nem érdekeltek az állami lakások értékesítésében - állapítja meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban lezárt vizsgálata. A felmérés során a fővárosban, az öt megyei városban, valamint nyolc kisebb városban vizsgálták az állami lakások értékesítésének tapasztalatait. Ezek alapján arra a megállapításra jutottak, hogy bővíteni kell az elidegenítést végző szervezetek körét, s az ingatlanközvetítésben - szakértők bevonásával - lehetővé kell tenni az ellenőrző értékbecslés lehetőségét is. Véget kell vetni a bürokratikus ügyintézésnek, s ezáltal jelentősen rövidíteni kell az elintézés határidejét. A KNEB szükségesnek ítéli a jövőben minden lakásgazdálkodást érintő jogszabály társadalmi vitára bocsátását.
A tanácsi lakások megvásárlására csaknem 20 év óta van lehetőség, ám csak az utóbbi 2-3 évben élénkült meg a kereslet. Az 1969-es kormányrendelet hatályba lépésétől napjainkig az országban mindössze 10 ezer lakást vásároltak meg - ez a bérlakásállomány egy százalékát teszi ki -, s ezek döntő többségét is az utóbbi évek során adták el. 1987-ben például 4480 bérlemény cserélt gazdát. Az említett minisztertanácsi rendeletet az évek során többször módosították, s az új rendelkezések a bérlőknek, a vásárlóknak teremtettek előnyös feltételeket. Bár a vételi szándék fokozódott, érdemi változás nem történt. Ennek oka a tanácsok és az ingatlankezelő vállalatok érdekeltségében, leginkább ellenérdekeltségében keresendő. A vizsgálat szerint ugyanis mindaddig, amig a tanácsok a lakások fenntartásához az állami költségvetésből pénzt kaphatnak, nem érdekeltek az értékesítésben. Az állami házingatlanok eladásának egyik alapvető célja a költségvetés tehermentesítése a fenntartási költségek alól. Ennek mind a mai napig nem sikerült érvényt szerezni, egyrészt mert az ebből származó bevételek még mindig nem számottevőek, másrészt a vásárlók jelentős törlesztési kedvezményt kaptak. Az alacsony vételár, a hosszú törlesztési idő, az értékesítés adminisztratív feladatai, annak költségei miatt a tanácsok számára rövid távon előnytelen vállalkozás az értékesítés, még akkor is, ha így mentesülnek bizonyos üzemeltetési, fenntartási költségek alól. Az ingatlanok árának rohamos, inflációs jellegű emelkedése miatt a tanácsoknak kimondottan előnyösebb, ha minél később bocsátják áruba a lakásokat. (folyt. köv.)
1989. január 22., vasárnap 20:24
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|