Rendszerváltás és az MTI

	Tízéves az iráni iszlám forradalom 2
A nyolc esztendei háborúskodás pusztítása után a lakosság változásra vágyik. Az ország vezetői meghirdették a gyors újjáépítés programját. A rendszer engedélyezi azoknak a politikai mozgalmaknak a működését, amelyek tiszteletben tartják az alkotmányt és az iszlám elveket. Amnesztiát is hirdetnek az évfordulóhoz időzítve. Az iszlám rendszabályok részleges feloldásával enyhítették a mindennapi élet nehézségeit: a zenét már nem tiltják, sport- és kulturális rendezvényeket tartanak a forradalom évfordulóján is. A kikezdhetetlen tekintélyű 86 éves Khomeini az ortodox felfogás szellemében a "világi hívságok" ellen tiltakozó főpapokat azzal intette le, hogy "ha rajtuk állna, akkor a népnek még mindíg barlangokban, vagy a sivatagban kellene élnie, és a modern civilizációt lesöpörnék a föld színéről". Az iszlám papságnak a vallással összeegyeztethető tudományos választ kell találnia korunk olyan problémáinak egész sorára, mint a környezetvédelem, a szervátültetés és a születésszabályozás - fűzte hozzá az Imám. Az Iszlám Köztársaság számára a legnagyobb tét a gazdaság talpraállítása. A háborús károk helyreállítása egybehangzó becslések szerint 200 milliárd dollár beruházást igényel, más szemszögből pedig ekkora megrendelést jelenthetnek a külföldi exportőröknek. Egyedül a kőolajkitermelés és feldolgozás terén 25 milliárd dolláros üzletekre van kilátás. Az első eredmények sorában könyvelhető el a szovjet földgáz vásárlásáról kötött szerződés, valamint a Peugeot-val létrejött megállapodás. Egy teheráni napilap januárban elsősorban a tőke és a műszaki szakemberek hiányát emelte ki az iráni gazdaság gyenge pontjai közül. Bírálta a költségvetést, amely a "teljes függetlenségre" törekvés miatt nem érheti el közép- és hosszabb távú céljait, hiszen szinte kizárólag az olajbevételekre épít. Muszavi miniszterelnök vonakodik külföldi kölcsönöket felvenni és inkább az önerőre támaszkodás híve. Hasemi Rafszandzsani a parlament elnöke és fegyveres erők főparnacsnoka - akit sokan joggal tartanak a legbefolyásosabb iráni politikusnak - viszont úgy véli, hogy az újjáépítés hatalmas feladataihoz mégis csak szükség lenne a nyugati hitelek, vagy segélyek valamilyen bevonására. Ettől elválaszthatatlan, s talán még fontosabb sokat vitatott kérdés az iráni vezetés berkeiben, hogy milyen szerep és súly jusson a magántőkének az iszlám köztársaságban. A pragmatikus Rafszandzsani álláspontja szerint ebben olyan megoldást kell találni, hogy a béke áldásai a lehető leghamarabb éreztessék hatásukat a gazdaság fellendülésében. +++ Szűcs D. Gábor MTI-PRESS 1989. február 1., szerda 11:53
Vissza » Folytatásokkal »