|
|
|
|
Tiranai beszélgetések II. (1.rész)
|
Tirana, 1989. február 1.(MTI-Panoráma) - Magyar újságírónak szokatlan hallani Tiranában a szovjetunióbeli változások, a gorbacsovi reformok, a szovjet leszerelési kezdeményezések, vagy éppen a szovjet magántaxizás sajátos megítélését. Két vezető albán újságíró szavaiból is kiderült, hogy Albániában továbbra is egyenlőségjelet tesznek az Egyesült Államok és a Szovjetunió nemzetközi tevékenysége között. Napalon Rosh,, a tiranai rádió idegen nyelvű programjainak igazgatója arról beszélt, hogy Albániában tényként elismerik az egyes országok álláspontjában lévő véleménykülönbségeket. Azt mondta: a külföldre irányított tájékoztatásban nem töreszenek arra, hogy az albán véleményt másokra ráerőszakolják. Fő céljuknak nevezte az albán propaganda terjesztését, azt, hogy reális képet próbáljanak festeni Albániáról. Napalon Rosh a ,,logikus következmény,, kifejezést használta, amikor arról beszélt, hogy az országaink közötti diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintre emelése magával hozza a magyar-albán tájékoztatási kapcsolatok fejlődését is. Kifejtette: Tiranában ugyan a balkáni térségnek adnak elsőbbséget, de szem előtt tartják Európa más részeit is. Nem sikerült ellátogatnom a tiranai rádióhoz sem, így nem találkozhattam például a magyar nyelvű adás bemondójával. A mintegy 700 főt foglalkoztató Albán RTV külföldi adások részlegének igazgatója - beszélgetőpartnereim többségéhez hasonlóan - a ,,Dajti,, hotelben keresett fel. (A még az olaszok által épített hotel egy Tirana fölé magasodó hegyről kapta a nevét.) Nem ő volt az egyetlen Tiranában, aki kijelentette, hogyy jelenleg semmiféle lehetőséget nem látnak a szovjet-albán kapcsolatfelvételre. Nem tartotta jelentősnek azt sem, hogy Mihail Gorbacsov már 4 évvel ezelőtt kijelentette: Moszkva a két ország közötti kapcsolatok normalizálása mellett van. Ugyanezt az álláspontot fejtette ki Marash Hajati, az Albán Munkapárt KB tagja, a Ze:ri i Popullit pártlap főszerkesztője, az újságírószövetség elnöke is. A lap ma már 120 ezer példányban jelenik meg. Albániában egyébként mintegy 130 sajtóterméket tartanak számon. Az albán sajtó legfontosabb feladata ma ,,a tömegek mozgósítása a tervek teljesítésére,,. Elsősorban az export terveinek, a mezőgazdasági tervek teljesítésének van megkülönböztetett jelentőségük. Albánia, az 1976 decemberében elfogadott új alkotmány értelmében nem vehet fel külföldi hiteleket és kölcsönöket, nem alakíthat vegyes vállalatokat. Ilyen körülmények között az ország csak annyit vásárolhat küllföldön, amennyit exportál. (folyt.köv.)
1989. február 1., szerda 10:08
|
Vissza »
|
|
Tiranai beszélgetések II.(3.rész)
|
A helyi kultúrpolitika sajátosságai közé tartozik, hogy a felsőbb párt- és államhatalmi szervek képviselőit nélkülöző művészeti tanács dönt a benyújtott forgatókönyvek alapján arról, milyen filmeket forgathatnak Albániában. A művészeti igazgató elmondta, hogy 1956 óta egyetlen albán film sem maradt dobozban - felsőbb szervek nem találtak kifogásolnivalót e művekben. Moziba végülis nem jutottam el, bár szerettem volna megnézni a legújabb albán filmsikert, a ,,Pillangó a kocsimban,, című játékfilmet. Albán ismerőseim szerint ,,a jóság mindig győz a rossz fölött,, erkölcsi mondanivalójú filmet két hét alatt 220 ezret látták az országban. Szemtanuja voltam viszont, amikor a főváros lakói csaknem ostrom alá vették a tiranai Kultúrpalotát egy görög művészegyüttes vendégszereplésekor január végén. Rendőrök irányították az előadásra tódulókat, a 3 lekes belépőjegyek tulajdonosait. Az Operaterem mozgósító jelszavakkal is díszített falai között még a széksorok közötti lépcsőkön is ült több tucat lelkes néző. Szerettem volna ellátogatni egy ,,hétköznapi,, családhoz is, hogy képet kaphassak arról, hogyan élnek, mire s mennyit fordítanak az abánok. Állandó kisérőm családját javasoltam, de a ,,központ,, azt válaszolta, hogy családlátogatásra majd legközelebbi tiranai látogatásomkor kerítenek sort. Így csak a jelenleg gyógyszertárban foglalkoztatott - egykoron kertészeti főiskolás, majd diplomáciai szolgálatot teljesítő - kisérőm szavaiból tudom, hogy családja évente 3-4 könyvet vásárol, egy napilapra és egy folyóiratra fizetnek elő. A kulturális kiadásra fordított összeg a családi költségvetésben csak elenyésző tételt jelent. +++ Keller Tivadar (Tirana), MTI-Panoráma
1989. február 1., szerda 10:41
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|