|
|
|
|
A Nyilvánosság Klub vitája a közvéleménykutatásról (1. rész)
|
1989. február 4., szombat - A közvéleménykutatásról rendezett vitát szombaton a Közgazdaságtudományi Egyetemen a Nyilvánosság Klub országos egyesület.
Lázár Guy, a Magyar Közvéleménykutató Intézet munkatársa többek között hangsúlyozta előadásában, hogy a közvéleménykutatás már régen kinőtt abból a korszakából, amikor pusztán tudományos jellegű hangulatjelentés volt a hatalmi bürokrácia asztalán. Napjainkban viszont határozottan segíti a pluralizmust, mivel elfogadottá teszi, hogy lehetnek, - és nyilvánvaló, hogy vannak - egymás mellett élő, eltérő vélemények. Kiemelte, hogy szükség lenne új közvéleménykutató intézetekre. A társadalmi kommunikációs rendszerben az állampolgárok és csoportjaik, közösségeik véleményének kölcsönös megismerésével fejlődhet igazán tovább a demokrácia is - emelte ki Hann Endre a Magyar Közvéleménykutató Intézet munkatársa. Javasolta: szerepeljen a Klubnak a vitatémáról szóló állásfoglalásában az, hogy az állampolgárok életét jelentősen befolyásoló intézkedések tervezéséhez tartozzon szervesen hozzá a széles körű közvéleménykutatás, s hogy maga a Nyilvánosság Klub is kezdeményezni kíván ilyeneket. A vita során elhangzott többek között, hogy bár volt szakszerű közvéleménykutatás arról, hogyan ítélik meg az állampolgárok a Bős-Nagymaros Vízierőművet, s a kutatási eredményt még az országgyűlési szavazás előtt az Intézet elküldte minden sajtószervnek, azok nem merték leközölni. Szekfű András kutató azt hangsúlyozta: nem kell külön kimondani egy készülő, a közvéleménykutatásról szóló törvényben, hogy a közpénzen folytatott kutatások eredményei legyenek nyilvánosak - ez ugyanis természetes jellemzője egy jogállamnak. A több órás vitát követően a résztvevők kérték, hogy az egyesület ügyvivői testülete - egy külön munkabizottság bevonásával - fogalmazza meg az állásfoglalást a közvéleménykutatásról. (folyt.köv.)
1989. február 4., szombat 16:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Nyilvánosság Klub vitája a közvéleménykutatásról (2. rész)
|
A szombati vitanapon Sólyom László jogász ismertette azt az állásfoglalását is, amelyet a Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete fogalmazott a tájékoztatatási törvény tervezetéről. A testület megelégedéssel nyugtázta, hogy az 1986-os sajtótörvény kritikája és a sajtóirányítás reformjára tett társadalmi erőfeszítések nem voltak hiábavalók. A törvény koncepciója lényegében egyezik az elmúlt két év nyilvánosság-vitáiban kialakított, és közzétett javaslatokkal. A tájékoztatási törvénykoncepció alapja az átfogó állampolgári szabadságjogként szabályozott szólás- és sajtószabadság. A Nyilvánosság Klub helyesli, hogy a tervezet a lapalapításnak - nemcsak jogi személyeket, hanem egyéneket is megillető - szabadságán túl kiterjed a nyomdaalapítás és -használat, valamint a sajtótermék terjesztésének szabadságára is. (MTI)
1989. február 4., szombat 16:44
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|