|
|
|
|
SZDSZ szóvivője az egyesülési és gyülekezési törvényről
|
München, 1989. január 15. (SZER, Hazai napló) - A társadalom több hónapos erőfeszítése, a független szervezetek, köztük a Szabad Demokraták Szövetsége többszöri vélemény nyilvánítása nem maradt eredménytelen. A politikai vezetés; amely az egyesülési és gyülekezési törvénnyel szabadságjogok korlátozását akarta elérni, végül is engedett. Az Országgyűlés olyan törvényeket fogadott el, amelyek keretet adhatnak alapvető szabadságjogaink gyakorlásához. Elvi kifogásainkat azonban fenntartjuk. Nem értünk egyet azzal, hogy az egyesülési törvény nem teszi lehetővé a pártok működését. E korlátozás alapvető politikai jogot csorbít. A parlament azonban legalább annyit elért, a kormánynak Ígéretet kell tennie ez év augusztusáig előterjeszti a párttörvényt. A társadalomnak és a független szervezeteknek éber figyelemmel kell kísérniük a törvényalkotás folyamatát, hogy a készülő törvény valóban a többpártrendszer megalapozását szolgálja. A két törvény több kifogásolható rendelkezést tartalmaz. Az egyesülési törvény nem szab határidőt a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételére. Kiemeli hatálya alól a korábban és jogszabályok alapján létrehozott és működő társadalmi szervezeteket, ekképp a Munkásőrséget is - mondva -, hogy rájuk továbbra is a régi előírás az irányadó. Elfogadhatatlan, hogy a gyülekezési törvény megtilt minden tüntetést az Országház közelében. Örvendetesnek tartjuk viszont, hogy a rendőri szerveknek írásba kell foglalniuk a rendezvényt betiltó határozatukat. Azt indokolniuk is kell, és a tiltó határozat ellen bírósághoz lehet fordulni. Az utólagos jogorvoslat azonban nem teszi meg nem történté, hogy a rendőrség megakadályozta a rendezvényt. Külön jogszabálynak kellene tehát kimondania, megalapozatlannak bizonyult döntések következményeiért a hatóság kártérítéssel tartozik a rendezvény szervezőinek. A Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivői. Mindenesetre további biztató jel legalábbis a demokrata érzelműeknek, hogy mint Marosán György kormányszóvivő közölte a leendő alkotmány nem tesz említést az MSZMP vezető társadalmi szerepéről a jelenleg érvényben lévőtől eltérően. +++
1989. január 15., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|