Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Nagy Sándorral - 1. folyt.
Ebből következően - függetlenül a pártállástól, hogy én párttag vagyok, vagy nem vagyok - én semmilyen formában nem vitathatom el a munkavállalónak azt a jogát, hogy a munkavállalói minőségéhez tapadó legalapvetőbb érdekeknek a kifejezésére valamennyi eszközzel rendelkezhessen. Ez a kérdés egyik fele. A másik fele, hogy a magyar gazdaság kifejezetten egy vegyes tulajdonú gazdaság felé halad, és ennek az elemei már ma is megtalálhatók. Ez pedig azt jelenti, hogy ott, ahol magántulajdon, magántőke - akár külföldi akár hazai magántőke - működik, ott természetesen egészen nyilvánvalóan elkülönül a tulajdonosi, munkáltatói, munkavállalói érdek. Es természetszerűleg felmerülnek a klasszikus munkavállalói jogok megvalósításának a lehetőségei, illetve ennek a szükségessége. Ilyen például a sztrájkjoghoz való jog is. Azt én el nem tudom képzelni, hogy egyik vállalatnál joga van a dolgozónak sztrájkolni - azért, mert az magántőkés vállalat -, a másiknál azért mert állami-, ugyanazért a kérdésért, ugyanazért a bérért vagy más munkakörülmények javításáért ugyanezt az eszközt nem használhatja. Hát ebben nem lehet ilyen kétarcúságot tanúsítani. Ez azt jelenti, hogy kétféle munkavállalói jog létezik egy országban! - ez teljes képtelenség. - Nagy úr! Egy korábbi kérdésre visszatérve: szó volt a szakszervezeti-, illetve a kormány-féle sztrájkjogról. Van a kettő között valamiféle különbség? - Ellenkezőleg! A kormány a Munka Törvénykönyve keretében akarta szabályozni, amit mi kifogásoltunk, és azt mondtuk, hogy szerintünk a szakszervezeti törvény része. A kompromisszum végül is - ami született - az az, hogy egy önálló, külön sztrájktörvény szülessen. - És ez az új törvény pontosan mikorra várható? - Tudomásom szerint a következő ülésszakra hozza a kormány -, tehát februárban vagy márciusban. Nem tudom mikor lesz a következő ülés. - Történt-e valamiféle tanácskozás a szomszédos szocialista országok szakszervezeteivel arról, hogy esetleg ezekben az országban is hasonló sztrájkjogi törvényeket írnak elő? - Konzultációt erről nem folytattam senkivel. Több kollegámat tájékoztattam arról, és a közeljövőben alkalmam fog majd nyílni, hogy Magyarországon több szocialista országbeli szakszervezeti vezetőt tájékoztassak arról hogy mi ezekről a kérdésekről hogy gondolkodunk. Az én ismereteim szerint ezekkel a kérdésekkel több országban is foglalkoznak. Nagyon eltérő fokon tartanak a tekintetben, hogy például a sztrájkhoz való jog, illetve egyéb szakszervezeti jogokat azt hogyan, milyen módon szabályozzanak - ebben nagyon eltérő a helyzet. Nekem az a véleményem, hogy minden politikusnak a felelőssége mindenekelőtt és elsősorban a saját országán belüli viszonyok alakulásával kapcsolatos, és adott esetben ez a szakszervezetnél azt jelenti, hogy nekünk a mi szakszervezeti tagságunk véleményére és akaratára kell támaszkodni, nem pedig nemzetközi megítélésre. Ezért az gondolom, hogy ebből következően azt a korábbi helyzetet, hogy különböző országok képviselői egymást - mint egy jó hittérítő - meg akarták győzni valaminek a helyességéről, vagy helytelenségéről -, ezt egyszer s mindenkorra el kell felejteni. Nagyon fontos, hogy egymást ismerjük, hiszen az ilyen problémák sok szempontból hasonlóak, hogy egymással beszéljünk, egymás tapasztalatait fölhasználjuk - de itt mindenkinek abszolút módon tiszteletben kell tartania a másik félnek a gondolkodását, mert végül is elszámolni mindenkinek a saját kollektívája előtt kell és nem mások előtt. +++ gj/kt 1989. január 13., péntek
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »