|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (11. rész)
|
Balsai István igazságügy-miniszter közbeszólva annyit jegyzett meg, hogy a helyi választásokkal kapcsolatos törvényjavaslatot egyelőre nem terjesztették a képviselők elé, így kérte a honatyákat, maradjanak a tárgykörnél.
A Fidesz frakciójának álláspontját Kövér László ismertette. A korábbi tanácsi felépítést a helytartók és helytartóságok rendszerének minősítette, amelynek megváltoztatása kívánatos, hiszen a helyi közösségek, illetőleg az ott élők életét születésüktől halálukig meghatározza. A valódi átalakulás csak akkor következhet be - mondotta -, ha helyben is azok döntenek, akiket a döntések következményei a legközvetlenebbül érintenek, és ha a polgárok és közösségeik által megtermelt jövedelem minél nagyobb része helyben marad. Mindehhez olyan önkormányzati rendszer szükséges, amely korlátozza a központi hatalmat, egyúttal rögzíti azt is, hogy milyen formában és mértékben kell az államnak kötelezettséget vállalnia a települések működőképességének biztosításából vagy a kirívó területi egyenlőtlenségek csökkentéséből. Az önkormányzati
törvényjavaslatról szólva a Fidesz képviselője kiemelte, hogy az nem ad választ a legfontosabb kérdésekre, mint például: hol húzódik a határ a helyi közügy és az államigazgatási feladat között, milyen a helyi és a központi hatalom közötti munkamegosztás, milyen mértékben részesedik a jelenlegi állami vagyonból az önkormányzat, hogyan történik a jogviták rendezése, ha a központi és a helyi hatalom, illetőleg a helyi önkormányzatok között nézeteltérés támad. Minderre a törvénytervezet csupán keretjellegű szabályozást ad, amely veszélyeket hordoz magában. Bár a Fidesz tisztában van azzal, hogy a tanácsok mandátuma nem hosszabbítható meg a végtelenségig, és mihamarabb szükség lenne az új önkormányzati törvényre, ilyen formában a fiatal demokraták nem támogatják a törvényjavaslat elfogadását. Márcsak azért sem, mert hiányoznak azok az egyéb jogszabályi, intézményi biztosítékok, amelyek nélkül az önkormányzatok működésképtelenek. Így pedig csak hatalomváltás s nem rendszerváltás lesz.
A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának álláspontját Füzessy Tibor ismertette. Filozófiatörténeti visszatekintését - melyben a család és az állam s benne az önkormányzat szerepét értékelte - követően arról szólt, hogy a községeknek és városoknak saját erejükből kell intézniük életüket mindaddig, míg erre képesek. Az államnak ilyenkor nem kell, sőt nem is szabad beavatkoznia, ám ha a helyi közösségek nem tudnak megbirkózni a feladatokkal és problémákkal, az államnak kötelessége segítséget nyújtani. (folyt.köv.)
1990. július 2., hétfő 19:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|