|
|
 |
|
 |
Jövő csütörtökön hivatalosan megalakul a Budapesti Értéktőzsde
(2. rész)
|
Az új társasági törvény már lehetőséget ad a magánszemélyek számára
részvényvásárlásra, ez azonban csak elvi jelentőségű. A jelenlegi
gyakorlat szerint ugyanis az osztalék kamatként való megadóztatása
és a részvénypiac kialakulatlansága következtében az
árfolyam-növekedés megadóztatása nem teszi érdekeltté a lakosságot a
részvényvásárlásban.
A privatizáció mielőbbi megvalósítása, a részvénypiac
kifejlődése érdekében feltétlenül szükséges lenne, hogy a jövőben a
részvényvásárlókat legalább 5 évig különböző adókedvezményekben
részesítsék, részvényvásárlás esetén adóalapleírási lehetőségekkel
támogassák őket, valamint ne adóztassák meg az osztalékot és az
árfolyamnyereséget. A kereslet nagyfokú ösztönzése annál is inkább
indokolt, mert a privatizáció, illetve egyéb részvénykibocsátások
miatt aránytalanul nagy túlkínálat jelentkezhet majd a piacon, ami
önmagában is alacsonyan tarthatja a részvények árait.
A Budapesti Értéktőzsde kifejlődéséhez legjobban azok a külföldi
befektetési alapok járulhatnak hozzá, amelyek az értéktőzsdén
jegyzett vállalatok részvényeit kívánják megvásárolni (például az 50
millió dolláros alaptőkéjű Osztrák-Magyar Befektetési Alap), illetve
azok az alapok, amelyek konkrét magyar vállalatokba fektetnék
pénzüket, és ezeket a vállalatokat bevezetik a Budapesti
Értéktőzsdére (például a 100 millió dolláros alaptőkéjű Magyar
Befektetési Társaság).
Hardy Ilona kifejtette, hogy a jelenleg is működő tőzsdetanács
június 18-ai ülésén még egyszer megtárgyalja az alapítótagságra
jelentkezők kérelmét, és csak azokat javasolja az alakuló
közgyűlésnek elfogadásra, amely cégek megfelelnek mind az
értékpapírtörvényben, mind a leendő tőzsdei alapszabályban előírt
feltételeknek. Az alapítási taglétszám a legrosszabb esetben is
minimálisan kétszeresen meg fogja haladni a törvény szerinti
minimumot. Mint ismeretes, az értékpapírtörvény legkevesebb 15
alapítótagot ír elő. A tőzsdealapítást előkészítő közgyűléseken az a
határozat született, hogy a tagok egyenként, és egyenlő arányban,
3-3 millió forinttal járuljanak hozzá a tőzsde alapításához.
(folyt.köv.)
1990. június 15., péntek 14:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|