|
|
|
|
Országgyűlés - Kedd (5. rész)
|
A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében Torgyán József képviselőcsoport-vezető érvelt a beterjesztett alkotmánymódosítás mellett. Hangsúlyozta, el kell dönteni végre, hogy Magyarország milyen fejlődési utat kíván választani: a parlamentáris demokráciáét avagy a prezidenciális rendszerét? Mivel azonban a parlamentáris demokrácia kiépítése már megkezdődött - ennek szerves része a jelenlegi alkotmánymódosítás - ebbe pedig semmiképpen sem illeszthető be a köztársasági elnök közvetlen, nép általi megválasztása. El kell dönteni: ki az ország első számú vezetője, a miniszterelnök-e, vagy a köztársasági elnök. A kérdéshez mindjárt hozzáfűzte: a Parlament egyszer már döntött arról, hogy a felelős miniszterelnöki rendszert támogatja, tehát ennek megfelelően szükséges módosítani az alkotmányt.
A kétharmados szabály módosításával összefüggésben Torgyán József hangoztatta: ez a változtatás szorosan kapcsolódik az ország kormányozhatóságának kérdéséhez, ily módon pedig a felelős miniszterelnöki rendszerhez. A parlamenti demokráciában - mondotta - két fontos elv működik. Az egyik az, hogy a legfőbb hatalmat a Parlamentnek kell megadni, a másik pedig a kormányozhatóság garantálása. Igaz, miután a kormány rendelkezésére áll a szakembergárda, a végeláthatatlan hivatali apparátus, a Minisztertanács akkor is a Parlament fölé nőhet, ha kevesebb jogosítványa van, mint az Országgyűlésnek. Ez a veszély azonban ezt a Parlamentet - tekintve frakcióit, frakcióvezetőit és vitakészségét - vajmi kevéssé fenyegeti - jelentette ki, ismét derültséget keltve a padsorokban.
Végezetül Torgyán József kitért a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosának, mint új intézménynek a kérdésére is, kijelentve: ezt az intézményt csak átmeneti megoldásként tudja pártja elfogadni, azzal a kitétellel, hogy mielőbb megszületik az új választójogi törvény. A további módosítások közül kiemelte a konstruktív bizalmatlansági indítványt, hangoztatva, hogy ebben a formájában kizárja mindenfajta visszaélés lehetőségét.
A kisgazdák frakciójából Oláh Sándor azzal kezdte mondandóját, hogy egyetért a törvényjavaslattal, mint kisebbik rosszal. Ugyanis az erős Parlament elvének érvényesítésekor kénytelenek megalkudni azzal, mint kisebb rosszal, hogy ne a nép válasszon közvetlenül köztársasági elnököt. Ugyanakkor veszélyesnek ítélte az ,,alkotmányba való belecsípkedést,, jogalkotói munkaként aposztrofálni. Véleménye szerint ez az egész rendszer koncepciójának és magának a rendszernek a felborításával járhat. (folyt. köv.)
1990. június 5., kedd 19:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|