|
|
|
|
Országgyűlés - Kedd (2. rész)
|
A szabaddemokratáknak az alkotmány módosításával kapcsolatos főbb elképzeléseit a frakcióvezető Tölgyessy Péter körvonalazta, s az ő felszólalásának egyes elemeit igyekeztek megerősíteni a vitában a frakció többi tagjai.
Tölgyessy Péter hangsúlyozta, hogy az alkotmánymódosítást alapvetően három indok teszi szükségessé: a hatályos alkotmányban még megbúvó néhány államszocialista kategória elhagyása; egy korábbi, a háromoldalú politikai tárgyalásokon elfogadott alkotmánymódosítási szöveghez való visszatérés; valamint az ország kormányozhatóságának szavatolása. A legfontosabbnak az elnökválasztás kérdésének rendezését minősítette. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nem az a kérdés ugyanis, hogy a lakosság közvetlenül, vagy a Parlament választ köztársasági elnököt, hanem hogy ennek az országnak ki legyen az első számú felelős vezetője: a miniszterelnök-e avagy a Magyar Köztársaság elnöke. Az SZDSZ frakcióvezetője azzal érvelt, hogy mind a közjogi hagyományok, mind az európai szokások, mind pedig a mai politikai helyzet azt indokolná, hogy a miniszterelnök legyen az első számú felelős politikai vezető. Az országnak olyan berendezkedésre van szüksége, amely parlamentáris, s ahol a végrehajtó hatalom valódi irányítója a Parlamentnek felelős kormányfő - fűzte hozzá. Amennyiben a Parlament ezt az álláspontot elfogadja, akkor az a helyes, ha nem állít fel olyan közjogi tisztséget, amely a miniszterelnökével versengő legitimációval rendelkezik. Ebből kiindulva javasolta: a Magyar Köztársaság elnökét ne közvetlenül válasszák meg, hanem a Parlament adjon számára felhatalmazást a német vagy az olasz alkotmányhoz hasonló módon.
Az alkotmánymódosítás másik alapvető kérdésének nevezte a kétharmados többségű elfogadáshoz kötött törvények számának szűkítését. Megjegyezte: a jelenlegi politikai helyzetet is figyelembe véve olyan szabályokat lenne célszerű elfogadni, amelyek lehetővé teszik, hogy a kormánytöbbséggel rendelkező pártok alapintézményeket ne határozhassanak meg, ám joguk legyen az ország és a végrehajtó hatalom folyamatos működtetéséhez. Úgy vélekedett, hogy a szűkítés nem von el jogokat az ellenzéktől, hanem fölösleges felelősséget vesz le a válláról. (folyt.köv.)
1990. június 5., kedd 18:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|