|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés második napja (10. rész)
|
Az ismételten hosszúra nyúlt technikai szünet után tértek vissza
a képviselők a Litvániával kapcsolatos kérdés tárgyalására. Az
elnöklő Szabad György jelezte: ahhoz, hogy az Országgyűlés állást
foglalhasson e külpolitikai kérdésben, több előzetes határozatra van
szükség. Először is arról szavaztatta meg a Tisztelt Házat, hogy
egyetértenek-e a litván kérdés pótlólagos napirendre tűzésével,
amelyet az SZDSZ kezdeményezett. Erre a jelenlévő képviselők 74
százaléka szavazott igennel. Ezután a honatyák túlnyomó többséggel
abban állapodtak meg, hogy nem nyitnak vitát az egyes
állásfoglalás-tervezetek felett.
A Külügyi bizottság állásfoglalás-tervezetéhez Horn Gyula
(MSZP), a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, miután azt
felolvasta. A javasolt szöveggel kapcsolatban hangsúlyozta: a téma
fontossága miatt, szinte mondatról mondatra szavazta meg a
bizottság. Megítélésük szerint állásfoglalás-tervezetük kifejezi a
magyar nép, a magyar Parlament szolidaritását Litvánia népének
önrendelkezési törekvéseivel. A javasolt szöveg a tárgyalásos
rendezés fontosságát hangsúlyozza. Mint mondta, véleménye szerint az
állásfoglalás-tervezet ugyanakkor tükrözi azoknak az érdekeknek az
érvényesítését is, amelyek a magyar-szovjet jószomszédi kapcsolatok
fennmaradásához, megőrzéséhez fűződnek. Végezetül, utalva a tervezet
egyik mondatára, megjegyezte: a Szovjetunió politikai stabilitásának
megőrzése, a nemzetközi biztonság lényeges, elválaszthatatlan része.
Éppen ennek a mondatrésznek az elhagyását javasolta Tölgyessy
Péter, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője pártja nevében,
mert szerintük elegendő, ha a litván nép önrendelkezése mellett
nyilatkozik a Parlament, s ebben az ügyben annál többet nem kell
mondani, minthogy meg kell őrizni a nemzetközi biztonságot. Az SZDSZ
okfejtésével egyetértve hasonlóképpen nyilatkozott Torgyán József,
az FKgP parlamenti frakciójának vezetője.
A Fidesz nevében Fodor Gábor olvasta fel pártja
állásfoglalás-tervezetét, s érvelt amellett. A fideszesek szerint a
Külügyi bizottság által előterjesztett szöveg túlzottan semleges,
nem felel meg annak a követelménynek, hogy egyértelműen
kinyilvánítsa: a litván nép szabadságáért küzd, s ez a küzdelme
nagyban hasonlatos a magyar nép 1956-os szabadságharcához.
(folyt.köv.)
1990. május 3., csütörtök 17:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|