|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (41. rész) - Kulcsár 11.
|
A Minisztertanács a megnövekedett hatáskörre tekintettel
elsősorban a többletlétszám-igényt biztosítja. Ez a költségvetés
további terhelése nélkül, más szervektől való ésszerű
létszámátcsoportosítás útján lehetséges. Ha azok a
jogszabály-változások, amelyek valamely szervre többletfeladatokat
hárítanak, bármilyen szakszerűen kidolgozottak legyenek is, a
feltételek hiánya miatt nem valósulnak meg, többet ártanak, mint
használnak. A jog uralma, a jogállam csak valóban érvényesülő
jogszabályra épülhet - hangsúlyozta a miniszter.
Végezetül a katonai büntetőjog és büntetőeljárás hatályáról
szólt az expozéban.
- Alapvető alkotmányos alapelv, hogy minden bűncselekményt
elkövető személyt a rendes bíróságok vonjanak felelősségre, külön
bírósági hatáskörbe csak rendkívül indokolt esetben kerüljenek. Ez
az elv a katonákra vonatkozó büntető anyagi és eljárási szabályok
körében nem érvényesül töretlenül.
A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv a büntetőjogi
felelősségrevonás szempontjából katonának tekinti a fegyveres erők:
a Magyar Néphadsereg és a BM Határőrség tényleges, valamint a
fegyveres testületek: a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület
és a munkásőrség hivatásos állományú tagjait. A katona fogalmának
ezen meghatározása önmagában, de nemzetközi összehasonlításban is
széles körű. Ezért a kormány által elfogadott javaslat katonának
csak a néphadsereg és a határőrség tényleges állományú tagjait, és
azokat tekinti, akik nem a fegyveres erőknél teljesítenek tartalékos
katonai szolgálatot. Ennek megfelelően a rendőrség, a
büntetésvégrehajtási testület és a munkásőrség hivatásos állományú
tagjai nem lehetnek katonai bűncselekmény tettesei, és az általuk
elkövetett bűncselekményekért a rendes bíróságok előtt felelnek.
Alkotmányos alapelvünk az is, hogy bűncselekményt csak bíróságok
bíráljanak el. Ezért a javaslat megszünteti, hogy a parancsnokok
katonai, illetőleg köztörvényi vétséget, valamint három évi
szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő katonai bűntetett
fegyelmi eljárásban bíráljanak el.
A javaslat szűkíti a katonai bírósági hatáskört azzal is, hogy a
katonai bíróságok hatáskörét a fegyveres erők tagjai által
elkövetett katonai bűncselekményekre korlátozza. A katonák által
elkövetett közönséges bűncselekmények elbírálása ezáltal tehát a
rendes bíróságok hatáskörébe kerül. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 19:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|