|
|
 |
|
 |
Katonai hírmagyarázónk írja: Fegyverzetcsökkentési kilátások 1.
|
1989. június 20. kedd (MTI-Press) - Nyár lévén a politikai-diplomáciai "frontokon" hamarosan beáll az ilyenkor szokásos átmeneti és vizonylagos szélcsend, az uborkaszezon. A néhány hetes szünetben a kelet-nyugati párbeszédben résztvevő delegációk tagjai pihennek ugyan, de azért közben - kormányaikkal konzultálva - készülnek az őszi fordulóra, amely hosszú távra meghatározhatja földrészünk jövőjét.
A rendezésre váró legfőbb probléma a NATO és a Varsói Szerződés
hagyományos fegyveres erőinek, fegyverzetének a közös felső
"plafonok" alá szorítása, a ténylegesen meglévő egyensúlyi
különbségek, az úgynevezett aszimmetriák fokozatos megszüntetéséhez
vezető utak-módok felkutatása. Megegyezés esetén egyik szövetségi
rendszernek sem lehetne nagyobb katonai ereje a másikénál,
természetesen gondosan számba véve a hadviselési képesség valamennyi
összetevőjét. Vélhetően egy hosszabb periódusra elnyúló fejlődési
szakaszban olyan, kizárólag védelmi funkciókra alkalmas
haderőstruktúrát kellene kialakítaniuk, amely mindkét oldalon
oszlatná a váratlan rajtaütéstől való félelemérzetet, s kölcsönösen
lehetetlenné tenné a támadó harci cselekmények kezdeményezését, vagy
folytatását. E struktúra létrejöttének alapvető előfeltétele a
nukleáris fenyegetés megszüntetése, annak megbízható kizárása, hogy
Európában bármikor is tömegpusztító harceszközöket vethessenek be.
Ha a tárgyaló felek a legáltalánosabb európai biztonsági
érdekeket tartják szem előtt, akkor nem lehet megállni a "kettős
nulla megoldást" eredményező 1987-es szovjet-amerikai INF-szerződés
határainál (mint ismeretes, ennek értelmében a jövő év végéig
megsemmisítik az európai telepítésű 500-1000, valamint az 1000-5500
kilométerig célba juttatható nukleáris hordozókat, s értelemszerűen
leszerelik robbanótölteteiket is.)
A legveszélyesebb két fegyverzeti kategória felszámolásának
logikájából eredően tovább kell lépni az 500 kilométeres
hatótávolságon aluli nukleáris eszközök számának csökkentése, sőt -
bizonyos "minimalizálásuk" után - teljes felszámolásuk felé. Ezzel
merőben ellentétes lenne a NATO korszerűsítési programjának
végrehajtása ami - ha nem sikerülne megakadályozni - az
akció-reakció folyamatában bizonyosan a fegyverkezési verseny újabb
hullámát indítaná el. A VSZ erre időben felhívta a figyelmet és
javasolta: kezdjenek mielőbb külön tárgyalásokat, addig is azonban
mindkét fél tartózkodjék a harcászati atomfegyverek
továbbfejlesztésétől, mennyiségük növelésétől. (folyt)
1989. június 20., kedd 14:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|