|
|
|
|
Pártértekezlet Békés megyében (3. rész)
|
Az első hozzászóló munkás volt, akinek a rendkívül kritikus mondandója jellemzője lett az egész vitának. - Kié a párt, hol vannak a munkások? - kérdezte és sorolta, milyen adatok késztetik e kérdések felvetésére. Bár a Békés megyei párttagság 40 százaléka munkás, az értekezlet küldöttei közt csak 27-en képviselik a pártnak nevet adó osztályt. A párttagság csökkent Békésben (két év alatt négy és félezren távoztak az MSZMP-ből, köztük sok munkás). Ne csodálkozzunk - állapította meg -, ha a munkások elvesztik bizalmukat a párt iránt. A pártértekezlet küldötteinek a kiválasztását mások is antidemokratikusnak minősítették, sokallták a pártapparátus és az egyéb vezetők nyolcvan százalékos képviseletét a pártértekezleten. A vita ugyanakkor azt bizonyította, hogy a nem túl körültekintő választás ellenére gyakorlatilag valamennyi érdek hangot kapott a Békés megyei kommunisták tanácskozásán. Az értelmiség képviselői elutasították az eddigi hátrányos megkülönböztetést, de ugyanezt tették a falvak küldöttei is. A csökkenő népességű falvak helyzete tovább romlik, ha a földművelés és a földművelő kizsákmányolása folytatódik - hangoztatták. A falu politikai értelemben vett csendességének az az oka - mondta az egyik küldött -, hogy lassan se értelmiségije, se ifjúsága nem lesz az elöregedésben országosan élenjáró Békés kistelepüléseinek. Többen fogalmaztak úgy, hogy a vezetés felelősségét a párttagság nem vállalhatja fel. Az egyik javaslat szerint az új pártbizottság vizsgálja felül azoknak az alkalmasságát, akik az elmúlt 5 évben a párt támogatásával lettek vezetők. A múltat értékelve többen szóltak 1956 tanúlságairól. Nagy vihart kavart az a küldött, aki úgy fogalmazott, hogy az 1956 utáni konszolidáció során több volt az áldozat, mint az eddig ellenforradalomnak minősített népfelkelés idején. A párttagság önbizalmának a visszanyeréséhez alamizsna-demokráciát nyújtó vezetés helyett hiteles vezetőkre van szükség - mondotta az egyik felszólaló. olyan kommunistákra, akik nem az apparátusban, hanem a tömegekben keresnek maguknak támogatást. Általános volt az a vélemény, hogy mielőbb össze kell hívni az MSZMP kongresszusát. A Békés megyei pártértekezleten felszólalt Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, akinek az egyik megállapítása összegezése is lehet a vita tanulságainak. Ez a vita - mondotta - pontosan mutatja, hogy a magyar társadalom milyen helyzetben van. Többek között azért van válság - hangsúlyozta -, mert az elmúlt években nem beszéltünk róla. (folyt. köv.)
1989. április 29., szombat 20:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|