|
|
|
|
A Független Jogász Fórum a büntetőjog reformjáról
|
1989. április 22., szombat - Az állam elleni bűncselekmények tényállásainak sürgős felülvizsgálatát, a büntetőjogi szabályozás reformját szorgalmazták a Független Jogász Fórum szombati eszmecseréjén.
Kutrucz Katalin, egyetemi oktató - a téma előadójaként - rámutatott arra, hogy egy új büntetőjogi kódex megalkotásánál tekintetbe kell venni: az egyes pargrafusok mennyiben felelnek meg az ország nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinek. Figyelmeztetett arra is, hogy a szokásjogra nem alapozhat a törvény. Büntetőjogi szabályozásunk legtöbb ellentmondással terhelt területének az állam elleni bűncselekményeket tartotta az előadó. Ezzel összefüggésben kifejtette: lehetelen az éppen aktuális politikai helyzethez igazodva bírói belátásra bízni az állam elleni cselekmény minősítését. Márpedig - tette hozzá - jelenleg az erre vonatkozó jogszabályok megfogalmazása parttalan, kereteik pedig a végtelenségig tágíthatók. Egyszóval: jogbizonytalanság mutatkozik e területen. A Független Jogász Fórum tagjainak egyetértésével találkozott az a vélemény, miszerint a legsürgetőbb feladat a homályos jogi tételek kiszűrése, s ezzel egyidejűleg az adott bűncselekmények tényállásainak pontos törvényi meghatározása. Hiszen - mint a tanácskozáson elhangzott - nem lehet mit érteni az olyan megfogalmazásokkal, mint például: ,,a szocialista rend gyengítése,, vagy ,,a szocializmus ellenében kifejtett tevékenység,,. Ezek ugyanis büntetőjogilag megfoghatalan, értelmezhetetlen kategóriák - szólt az érvelés. A jogászok egyetértettek abban: senkit ne lehessen hazánkban állam elleni bűncselekmény címén halálra ítélni. A Büntető Törvénykönyvnek a lázadásra, illetve az izgatásra vonatkozó kitételeit is idejétmúltnak találták a tanácskozáson. A jelenlegi BTK alapján ugyanis napjaink valamennyi tüntetése lázadásnak minősíthető, az izgatás tényállásaiban pedig ma már a szólásszabadság, a politikai véleménynyilvánítás korlátozása érhető tetten. Ezért az izgatás meghatározási kategória helyett - hangzott el az eszmecserén - az államot szimbolizáló jelképek megsértéséről szóló törvényi rendelkezésre lenne szükség. Egyetértés fogadta azt a javaslatot, hogy az új Büntető Törvénykönyvben szerepeljen: bűncselekményt követ el az az állampolgár, aki idegen ország kormányzatát próbálja arra rábírni, hogy fegyveresen avatkozzon be Magyarország belügyeibe, belpolitikai életébe. (MTI)
1989. április 22., szombat 14:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|